Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

KULTÚROTTHONOK PEST MEGYÉBEN 1949-1956 KÖZÖTT gépállomás fokozottabban tudja betölteni a falu politikai, technikai és kulturális bázisának szerepét. "

9] A szakkörök pontos - különösen a politikai tárgyú és mezőgazdasági szakkörök- programját legtöbbször a Népművelési Minisztérium útmutatásokban központilag határozta meg. A mezőgazdasági szakkörök tekintetében a Népművelési Minisztérium és a Földmüvelésügyi Minisztérium megegyezett, miszerint ezen szakkörök szervezését, nyilvántartását, működésük anyagi feltételeit a Népművelési Minisztérium biztosítja, míg a Földművelési Minisztérium és a Micsurin Agrártudományi Egyesület szakmai szempontból irányítja.

92 A politikai szempontból kisebb jelentőségű - például gazdaaszszony-, szabás-varrás-, rajzszakkör - szakkörök tematikáját elég volt a megye Népművelési Osztályához jóváhagyásra eljuttatni. A szakkörök is részt vettek az agitációs munkában - többek között - a kiállítások szervezésével. Az 1953. évi választás népszerűsítését hivatott segíteni a népművelési osztály azon körlevele, amelyben a kultúrotthonok és képzőművészeti körök súlyponti feladatait határozta meg a választások idején. Kiállításokat kellett szervezniük a képzőművészeti- és fotóköröknek az aktuális politikai és gazdasági feladatok alátámasztására. Az általuk készített szemléltető táblákon a mezőgazdaság helyzetét, a parasztság jelenét és múltját kellett bemutatniuk; természetesen a jelen pozitív eredményeinek hangsúlyozásával.

93 Könyvtárak Már többször elhangzott, hogy 1950-ben a népművelési munka egyik sarkalatos pontja volt a kultúrotthonok megszervezése. A Népművelési Minisztérium ekkor úgy intézkedett, hogy a kultúrotthonok megszervezésével egyidőben, a megnyíló intézményekben a nyitás napjára ott legyenek a népkönyvtárak is. A könyvtárak állományát nehezen tudták biztosítani, elindult a községeken belül a különböző könyvtári anyagok egységesítése, azaz egy községben csak egy könyvtár működhetett, az is a kultúrotthonon belül. Egy 1951-ben kelt jelentés szerint Pest megyében addig 40 községben történt meg a könyvtáregyesítés.

94 A Népművelési Minisztérium Könyvtári Osztályának politikai csoportfőnöke 1950. augusztus 10-én kelt levelében kérte a megyei tanácsok vezetőit, hogy a magánkölcsönkönyvtárak és magán-könyvkereskedések teljes könyvállományáról készítsenek leltárt, amelyet a Minisztériumba kellett eljuttatni. A leltár készítésénél a könyveket csoportosítani kellett, a politikai és szépirodalmi müveknél külön kellett feltüntetni a 1949. január 1-je előtti és utáni kiadásokat, és az egyházi kiadványokat is külön listába rakatták.

95 91 PML XXIII. 18. 8791-1-52/1955 92

PMLXXII1. 18.8791-1-41/1954 ra PML XXIII. 18. 8771-1-6/1953 94 PML XXIII. 18. 1813-36/1951 95 PML XXIII. 18. 1813-4-4/1950 298