Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

KULTUROTTHONOK PEST MEGYEBEN 1949-1956 KOZOTT más közösségi alkalmakon.

45 A cél ez esetben az volt, hogy minél több ember menjen el választani, és leadott szavazatával támogassa a pártot. A jelentések szerint a megyében 308 brigád működött, bár ezt a számot a népművelési osztály vezetői is túlzásnak találták.

46 A megyei osztály 1953. március Ijén megyei rigmus-bemutatót tartott, ahol a megye legjobb kultúragitációs brigádjai szerepeltek. A jelentés kiemeli a jól működő csoportokat, amelyek nemcsak alkalomszerűen, hanem egész évben folyamatosan, így akár a tanácsülések megtartása előtt is tartottak előadást. Ugyanakkor a színvonal folyamatos csökkenéséről is említést tesz a jelentés: a beszámoló szerint a mennyiség került a minőség elé a műsorok színvonalának tekintetében.

47 1954-ben a Népművelési Minisztérium körlevelében külön foglalkozott a rigmusokkal, elemezve azok hibáit: sematikusan dicsértek-bíráltak a termények beszolgáltatása, az adózás és egyéb kötelezettségek érdekében; kipellengéreztek - lélektelen módon - sértve az embereket (rásütve bárkire a „nép ellensége" jelzőt), sokszor gyerekeket használtak erre a célra, és egészében véve a rigmusok egyszerűen ízléstelenek voltak.

48 Bár a körlevél tanácsokat adott arra nézve, hogyan lehetne ízléses rigmusokat írni és színvonalas előadásokat tartani belőlük, mégis e politikai tartalommal megtöltött ritmusos sorok és velük együtt a kultúragitációs brigádok 1954-re elvesztették korábbi jelentőségüket. E brigádok működését 1955-ben újra megpróbálták előtérbe helyezni. A PMT Népművelési Osztályának 1955. évi jelentésében már ismét fontos pontként jelenik meg a kultúragitációs brigádok működése, amelyek újjáélesztését 1955 második felében el is kezdték. A jelentés szerint a nagy kampánymunkák idején /aratás, cséplés, begyűjtés, békekölcsönjegyzés/ mintegy 150 kultúragitációs brigád működött újra a megye területén.

49 A kultúrotthonok a brigádok szervezése mellett más kultúragitációs eszközöket is bevetettek a párt által meghatározott elvek és célok népszerűsítésére. így fontosnak tartották a plakátok, fényképek, film-, és diafilmvetítések, a kultúrotthonok faliújságjai, az úgynevezett szemléltető agitációs eszközök alkalmazását. 1953 februárjában valamennyi kultúrotthon igazgatónak elküldték a népművelési osztály körlevelét. Ebben ismét felhívták a kultúrotthon vezetők figyelmét az agitációs munka fontosságára. A kultúrotthonoknak felvilágosító munkát kell végezniük, amelynek ki kell terjednie az emberek mezőgazdasági ismereteinek növelésére, valamint a párt és a kormány intézkedéseinek népszerűsítésére. A körlevél - a kultúragitációs brigádok működtetése mellett - további feladatul állította a kultúrotthonoknak helyi kiállítások rendezését amelyek bemutatják, hogyan változott a községek, illetve az egyes emberek élete a világháború befejezése óta.

50 A tsz-mozgalom terjesztése, népszerűsítése céljából is rendeztek kiállításokat, amelyeken megjelenítették fejlődésüket, ezzel is agitálva az embereket, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetekbe. A PMT VB 45 PML XXIII 4(1 PML XXIII 47 PML XXIII 4X PML XXIII 49 PML XXIII s

" PML XXIII 18.879-4-55/1953 18. 1820-9-5/1951 18. ikt.sz.n./1954. január 21. 18.8791-1-131/1954 2. 35. kötet, 1956. január 18. 18.8791-1-34/1953 290