Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után
BALÁZS GÁBOR követő társas összejövetelen is „nyilasérzelműpropaganda rajzokat készített nyilvánosság előtt". Az egyik, saját maga által is elismert, és a tanú-által is felidézett, rajz szerint már 1941-ben Endre Lászlót mint „rettenthetetlen vitézt ábrázolta", aki lángpallosával kiűzi a vármegyéből a zsidókat. Endre Lászlóval a kapcsolatot éveken át fenntartotta, és az „Ártatlanok" című pogromra uszító színdarab számára plakátot rajzolt. Az igazolás alá vont saját maga is élete szégyenfoltjának tartotta a háború alatti magatartását. Ezzel tehát elismerte a bizottság döntésének jogosságát. 132 A németek bevonulása után Endre László erőteljesen exponálta magát a fasisztabarát kormányban. Adminisztratív államtitkár lett a BM-ben 1944 áprilisától, majd Szálasi a hadműveleti területek polgári kormánybiztosává nevezte ki. Tehát az ország kiürítésének egyik irányítójává vált. A Népbíróság mint háborús főbünöst halára ítélte és kivégezték. 133 Az igazolási eljárások lezárása, az eredmények összegzése Lehetőség volt arra, hogy az igazolóbizottság az igazolási ügyet további intézkedés végett megküldje a helyi nemzeti bizottságnak, esetleg a politikai rendörséggel is közölje annak leglényegesebb tartalmi elemeit. Söt azt is kérhette, hogy a népügyészségi eljárás lefolytatásáig a letartóztatottat továbbra is tartsák őrizetben. Az igazolóbizottságnak ezen kívül az is módjában állt, hogy a tárgyalt személy ügyét internálási javaslattal a politikai rendőrséghez áttegye. 1 ' 4 Csendőrök esetében, akiknek ügyében a Belügyminisztériumban működő igazolóbizottság volt hivatott dönteni, az ügyet áttették a csendőrségnek a Belügyminisztériumban működő igazolóbizottságához. 135 Ez akkor is igaz volt, ha az igazolási eljárás idején már nem rendvédelmi szervnél dolgozott az igazolás alá vont. Egy vármegyei állattenyésztési ellenőr esetében a bizottság megállapította, hogy nevezett 1944. évben még tényleges csendőri szolgálatot teljesített. Nyilatkozata szerint november l-jétől került a csendőrségtől nyugállományba. Mivel ő „a legkritikusabb 1944. évben" csendőri szolgálatot teljesített, a bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy igazolási kérelmét átteszi a BMben működő és a csendőrségi állományban volt alkalmazottakat igazolóbizottsághoz. 136 Az igazolások döntő többsége 1945-ben lezajlott. Budapesten 1946. február 19-én még 33 „nyugatos" bizottság működött, a többi igazolóbizottság befejezte munkáját. A nyugatos bizottság munkája azért folyt még továbbra is, mert ekkor kerültek igazolás alá a hadifogságból és a nyugatról hazatérő alkalmazottak. 137 '•'; PML XXI. 4-a. 105/1945. II. Központi [gazoló Biz. jkv. 1945. június 7. n ' Magyar Életrajzi Lexikon. Második kötet. L-Z. 423. o. 114 Zinner, 119. o. 135 PML XXI. 4-a. 105/1945. II. Központi [gazoló Biz. jkv. 1945. június 22. Egy községi rendőrparancsnok helyettes ügye. (Korábban csendőr örsparancsnok volt.) ix PML XXI. 4-a. 105/1945. II. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. június 6. '"Zinner, 131. o. 215
