Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

BALÁZS GABOR Az itt született döntések ellen, a nyugdíjazást és az állásvesztést kimondó határozatok kivételével, nem lehetett fellebbezni. A fellebbezéseket a népbírósághoz kellett benyújtani.

63 Ha állásvesztésnél enyhébb döntés született, a bizottság főispán által behozott tagjai súlyosbítás végett fellebbezhettek a Budapesti Népbírósághoz, illetve 1945. július 1. napja után a területileg illetékes ítélőtábla székhelyén felállított népbírósághoz. Később a fellebbezési eljárást részletesen szabályozták. A népbíróság köteles volt kikérni a népügyész véleményét, és az ügyet tárgyalásra kitűzni. Itt a népügyész és a védő is felszólalhatott. Az igazolás alá vont személy újrafelvételi nem kérhetett, de ha terhére újabb tényekről történt bejelentés, az igazolóbizottság az ügy újbóli tárgyalását rendelhette el. Ilyen késői bejelentés többször is előfordult, nem egyszer azonban minden konkrét tény megjelölése nélkül.

64 Amennyiben bebizonyosodott, hogy az igazolási eljárás alá vont személy olyan cselekményt követett el, amely súlyosan sértette a magyar nép érdekeit, akkor az ügyet a népbíróság elé utalták. Erről az esetről jegyzőkönyvet készítettek, amelyet az igazolóbizottsági elnök, az ügy előadója és a jegyzőkönyvvezető is aláírt.

65 Védő alkalmazásának nem volt helye, de a rendelet szerint az igazolás alá vont magával hozhatta egy munkatársát, aki személyéről és működéséről nyilatkozott. E rendelet alkalmazásánál nem tekintették büntetett előéletűnek azt az egyént, akit az előző rendszer idején politikai vétség címén elítéltek, vagy akit az egykori zsidótörvényekben meghatározott cselekmények miatt marasztaltak el.

66 A szélsőjobboldali pártban viselt tagságnak, illetve a német érdekek támogatásának megítélése Kiemelt hangsúlyt helyeztek a fasiszta elemek elleni fellépésre. A nyilatkozatban feltett kérdések kitértek többek között az igazolandók vagyoni viszonyainak alakulására, be kellett számolniuk az 1937 és 1945. január 1 -je között bekövetkezett hivatali előléptetésekről, meg kellett említeni az utolsó népszámláláskor vallott anyanyelvet, azt, hogy történt-e név-visszanémetesítés, közölni kellett a Volksbund, Wehrmacht, SS-tagságot, írni kellett a német katonai és rendőri hatóságokkal fenntartott eseteges kapcsolatokról, fel kellett tárni az esetleges németországi tartózkodás okait.

67 A közalkalmazottak magatartásának vizsgálatakor az egyik legfontosabb kérdés tehát az volt, hogy az igazolás alá vont tagja volt-e szélsőjobboldali pártnak, hozzájárult-e a fasizmus Magyarországi térnyeréséhez. A ránk maradt iratok tanúsága szerint a lehető legenyhébb büntetést a bizottságok akkor alkalmazták, amikor az "Berényi, 110. o. "

4 Degré, 38. o. "Farkas, 130. o. ""Farkas, 130. o. 67

Zinner, 130. o. 195