Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig

PEST-PILIS-SOLT TÖRVÉNYESEN EGYESÍTETT... „B" minta a március 1. és június 1. közötti időszak ügyfélforgalmát mutatta (első ilyen kimutatás 1874 júniusában nyújtatott be). A „C" minta a június 1. és augusztus 1. közötti időszakról készült (első ilyen kimutatás 1874 augusztusában nyújtatott be). A „D" minta az augusztus 1. és november 1. közötti időszak tevékenységéről számolt be (első ilyen kimutatás 1874 novemberében nyújtatott be). Végül az „E" minta éves összesített kimutatás volt, a november 1. és január 1. közötti ügyfélforgalomról külön kimutatás nem készül, e két hónap ügyfélforgalma csak az éves kimutatásban jelentkezett. (Az első ilyen kimutatást 1875 márciusában kellett bemutatni.) A minták az adott hivatalra vonatkozóan tartalmazták az előző évről maradt hátralékot, az adott év megfelelő hónapjaiban érkezett iratait, a két rubrika összesítését, jelezték, hogy hány ügyet intéztek el, mennyi van még hátra, valamint a jegyzetnek is fenntartottak egy rubrikát. (Korábban az ügykimutatás külön tüntette fel a gyámsági és gondnoksági ügyeket.) Az ügydarab kimutatás mellett a számadásokról is készült egy kimutatás, melyben feltüntették az előző évből elintézetlenül maradt, és az ebben az évben beadott számadásokat, ezután jelezték a kettő összesítését, valamint az adott évben elintézett, s elintézetlen számadások mennyiségét.

77 Az összes kimutatást a főispánhoz kellett beküldeni, mert ö volt a „számonkérőszék" elnöke. A táblás kimutatás járások szerint összegezte a tudnivalókat, a rendezett tanácsú városok adatai itt nem szerepeltek. Az 1873. évi kimutatások megküldését már az új táblás minták szerint kellett elvégezni, ezt 1874. április 26-án a magyar királyi belügyminiszter ismételten kérte, noha már az 1872-es kimutatások is e szerint készültek. A felsorolt kimutatások mellett minden évben kimutatás készült „a megyei Központi Árvaszék, az egyes előadók, ügyészi és számvevői hivatalok ügykimntatásáról" (I. minta). Ez a kimutatás összegezte az egyes árvaszéki előadókhoz beérkezett beadványokat, a befejezett és folyamatban lévő gyámsági és gondnoksági ügyeket, valamint külön jelölte az első folyamodási ügyeket. A „gyámság és gondnokság alatt állók személyes és vagyoni viszonyainak" táblázatos kimutatása (II. minta) szintén járások szerint készült. A statisztika feltüntette a gyámság és gondnokság alatt állók létszámát a folyó és az előző évről; közölte, hogy a gondnokság alatt állók közt hány tékozló, elmebeteg, süketnéma és távollevő volt. Jelezte, hogy hány iskolaköteles árva van a 6-12 évesek és 13-15 évesek között, s közülük hány gyermek jár iskolába, valamint megemlítette az ingyen gyógyításban részesültek számát. Kitért az árvák vagyoni helyzetére, ezért a statisztikából megtudhatjuk, hogy hány árva rendelkezett ingatlannal és ingósággal, valamint hányan bírtak csak ingóságot (pénztőke, ékszer, értékpapír, kötvény). A vagyontalan árvák létszámát is feltüntették, valamint az adatokból megismerhetjük, hogy a tartási kötelességben részesültek közül hányan kaptak segélyt az árvapénztárak tartaléktőkéjéből, a községtől vagy más hatóságtól. Az árvavagyon kezelésével kapcsolatosan a statisztika közölte, hogy hány árva és gondnokolt vagyont kezelnek árvapénztárban, letéthivatalban, házilag, és haszonbérben. A gyámság vagy gondnokság: nagykorúsítás, teljes korúság, férjhez menés, a gondnokság megszüntetése vagy az árva halála esetén szűnt meg, ezért a statisztika adati erre is kitértek. 77 PML IV. 368-b. 3892/1874 Lt. sz. 1346/1874 120