Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig

PEST-PILIS-SOLT TÖRVÉNYESEN EGYESÍTETT... Az Árvatörvényszék fontosnak tartotta az árva vagyonának megőrzését, ezért kötelezően előírta az árva épületeinek tűzkár elleni biztosítását. Már az 1868. november 19-i közgyűlésen felmerül a „Victoria" biztosítótársaság ajánlata, mint az Árvatörvényszékhez benyújtott legjobb ajánlat, döntés azonban csak az 1869. január 16-i közgyűlésen született. A 15. sz. határozat szerint ennél a társaságnál kellett az 1869-es évre a járási gyámfelügyelök által minden árvaépületet biztosíttatni.

60 Az 1868. augusztus 6-i 1482. sz. igazságügyi miniszteri rendelkezés az árva és gondnoksági ügyek rendezéséről szólt. 1869. január 16-án a 17. sz. alatt került sor Dalmady Győző központi árvatörvényszéki előadó és jegyző javaslatának meghallgatására az árvaügy rendezéséről. Javaslata túlmutatott az igazságügyi miniszter által tett javaslatoknál. Kiterjedt a hagyatéki eljárásra, az osztálytétel módjára, valamint a községi közgyám megszüntetésére — javaslata szerint minden árva külön gyámot kapna. A közgyűlés erről a javaslatról nem dönthetett, így felterjesztette a javaslatot az igazságügyi miniszterhez.

61 Az 1869. január 16-i közgyűlés 16. sz. határozata elrendelte, hogy a Központi Arvatörvényszék köteles jelentést készíteni a megye árvaügyi helyzetéről. Különböző jelentések már eddig is készültek, hiszen 1868. március 21-én (1686. sz. alatt) meghallgatott a közgyűlés egy árvatörvényszéki jelentést az 1867. november és 1868. március közti időszakról,

62 de a teljes körű megyei jelentés - noha már 1867-ben megalakultak a küldöttségek az összeírások elkészítésére - csak 1868-ra készült el. E jelentésre a megyei közgyűlés 4389/869. sz. végzése elhatározta, hogy a Központi Árvatörvényszéknek minden évben be kell nyújtani egy jelentést, s egy rovatos kimutatást az árvák és gondnokság alatt állók állapotáról. 1869-ben Pest-Pilis-Solt t. e. megyék Központi Árvatörvényszékének hivatalos jelentése a megyei árvák és gondnokság alatt állók létszámáról, és az árvavagyon összes mennyiségéről és értékéről szólt. 1869-ben a megye 182 „falusi községében és 6 rendezett tanácsú városában" 33 053 árva és gondnokság alatt álló személy élt. Vagyontalan 2620, testi vagy lelki bajban szenvedő 634 volt. A szöveges jelentés mellett összesítő kimutatás is készült járásonkénti (Kecskeméti, Pesti, Pilisi, Solti, Váci, és Újpesti járás) összesítésben. A jelentés kitért a leltározott és leltározatlan hagyatékokra; a községi árvapénztárakban kezelt vagyon mennyiségére (készpénz, értékpapír, ékszer, kamatozó kölcsön kötelezvény, nem kamatozó kölcsön kötelezvény, tartaléktöke, biztosítva volt mennyi, a lejárt és hátralékba lévő 5% tőkerészletek és 6% kamatok); az 1642 árva követelésére kiadott, és kifizetésre maradt összegre; az árvaingatlanok számára, nagyságára és becsértékére; a benyújtott és benyújtatlan számadásokra; az egész megyei árvavagyon meghatározására; valamint kitért a megyei letéti pénztárban őrzött vagyon nagyágára. A statisztikai adatok alapján elmondható, hogy az 1868-as évhez képest a helyzet javult, de „a leltározatlan és tárgyalással be nem fejezett hagyatékok száma most is sok; a nem biztosított árvapénztári érték most is nagy". A hiányosságokat nem lehet egy év alatt pótolni, de az előző évhez képest már látható javulás. 60 PML IV. 253-a. 1868. jkv. 5964. sz. és 1869. jkv. 15. sz. határozata 61 PML IV. 253-a. 1869. jkv. 17. sz. határozata " 62 PML IV. 253-a. 1869. jkv. 16. sz. és 1868. jkv. 5965. sz. és 1686. sz. határozata 112