Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig

BORBELY RITA KA

TALIN A törvényszék bírói és közigazgatási hatáskörrel is rendelkezett, mint bíróság ítélt az árvák, gyámok és gondnokok közt felmerülő kérdésekben. ítéletei és határozatai ellen a királyi ítélőtáblánál lehetett fellebbezni. Közigazgatási hatóságként gyámokat, gondnokokat nevezett ki, valamint felügyelte a munkájukat. Határozatai ellen a megyebizottmánynál lehetett fellebbezni. A Központi Árvatörvényszék mellett a Kecskeméti és Kalocsai Megyei Törvényszék Árvahatósága működött. A Központi Árvatörvényszék hatásköre a Pesti, Pilisi és Váci járásokra, a Kecskeméti törvényszéké a Kecskeméti járásra, míg a Kalocsai törvényszéké a Solti járásra terjedt ki, de számadási és általános ügyekben az egész megye felügyelete a központhoz tartozott. Az Árvaszék elnöke az egyik alispán volt, a tagok a négy törvényszéki bíró, a szolgabíró és az esküdt (csak esetenként), az árvaügyész és a jegyző voltak. Az Árvatörvényszék szakközege a számadások vizsgálatára a Központi Árvaszámvevőség volt, ezért szükség esetén a számvevő is megjelent az ülésen. A törvényszéki tagok egész évben állandóan üléseztek. Az 1803-as rendelettel létrehozott küldöttséggel ellentétben e törvényszék egész évben ülésezett, a tagok nem csak egy évig viselhették hivatalukat, valamint a felekezeti kérdés sem került előtérbe. A rendelet pontosan meghatározta a tagok egyes feladatait. Az elnök osztotta ki a beérkezett iratokat a törvényszéki bíráknak és a jegyzőknek. Az ülésekről rovatos elnöki könyvet vezetett. Felügyelte az évenként beérkező községi táblás jegyzékek pontos beküldését. A törvényszéki bírák szavazati joggal is rendelkeztek, ám egyben előadók is voltak. Ők olvasták fel az üléseken a végzést és az ítélettervet. Az árvaügyészjogi kérdésben véleményt mondott, felügyelte a törvények és a megye rendeleteinek betartását. A szolgabírók és esküdtek részt vettek az üléseken, szavazati joguk volt. A jegyzők a kiosztott tárgyakat előadták, vezették az ülés jegyzőkönyvét, amit másnap az elnök és saját aláírásukkal hitelesítettek. Gondoskodtak a végzéssel ellátott ügyek kiadásáról. Az ügykezelési rendről királyi utasítások és rendszabályok gondoskodtak, ez 1877 után a belügyminiszter hatáskörébe került. Az Árvaszék feladata volt a gyám és gondnok kinevezése, illetve szükség esetén azok felmentése. A kinevezésekről a járási gyámfelügyelőket is értesítette. Felügyelte a gyámok és gondnokok munkáját (árva neveltetése, vagyonkezelés, számadás ellenőrzése), valamint törődött az elvált szülök gyermekeivel. Házassági engedélyt adott ki a kiskorúak számára. Gondoskodott a vagyontalan árvák örökbeadásáról, vagy a Tartalék- és Szegényalap jövedelméből taníttatta őket. Az így taníttatott vagy magánszemélyhez neveltetésre kiadott árva köteles volt nagykorúsága után fizetség nélkül jótevőjénél szolgálni annyi ideig, ahány évig róla jótevője díjtalanul gondoskodott. (Ez az intézkedés még az 1816. évi 2763. sz. megyei végzésből maradt meg.) Újdonság a korábbi rendeletekhez képest, hogy a törvényszék a számadások átvizsgálásakor a gyámok részére jutalmat adhatott, s a törvény által meghatározott hatod kiszámítása is az Árvaszék feladata volt. A jogügyletek jóváhagyása is hozzá tartozott. Nagykorúsítási, örökbefogadási és törvényesítési ügyekben csak a király intézkedhetett, a kérvényeket a megyei bizottmány terjesztette fel. 103