1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 2/a. A Budai Járási Nemzeti Bizottság nyilatkozata 1956. december 8.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL Az ellenforradalom előtti idő tanulságait, valamint az ellenforradalom alatti helyzetről levont következtetések alapján kezdte meg tevékenységét a járási testnevelési sport tanács. Az ellenforradalom utáni időben 1957. februárjában a járási pártbizottság kezdeményezésére az EPOSZ 136 járási elnöksége mellett, majd később a KISZ 137 bizottság mellett működő járási sporttanácsot hoztuk létre. Ennek a sporttanácsnak az volt a feladata, hogy a községekben lévő szétzilált sportszervezeteket működésbe hozza és megindítsa a járásban is újra a sportéletet. Pest Megyei Levéltár, XXXV 751 Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Aszódi Járási Bizottsága és alapszervezetei iratai 3. fondcsoport 24. őe. Az irat l gépelt oldal, pecsét és aláírás nélkül. 2/a A Budai Járási Nemzeti Bizottság 138 nyilatkozata 1956. december 8. Nyilatkozat /az október 23-ai nemzeti forradalom szellemében!/ Mi Budai járás: egyéni és szövetkezeti parasztok, velük kapcsolatos iparosok, ipari munkások és értelmiségiek csatlakozunk a Dél-Komárom megye nemzeti bizottsága által kiadott nyilatkozathoz. A teljes szolidaritás jegyében pedig kijelentjük és követeljük: 1./ Egyetértünk teljesen a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsnak 139 az ország általános kérdéseire vonatkozó követeléseivel és ezúton teljes támogatásunkról biztosítjuk. Szükségszerűen kihangsúlyozzuk azonban azokat a pontokat, melyeknek biztosítása és megvalósítása a legsürgetőbb. Nevezetesen: a./ A szovjet csapatok mielőbb történő teljes mértékű kivonása az ország területéről. b./ Semlegességünk megerősítése és biztosítása. c/ Szabad, titkos választás több szocialista párt részvételével. Ebben egy teljes paraszti érdekeket képviselő parasztpárt is legyen. áj A deportáltak és a forradalom politikai foglyainak szabadon bocsátása és a további deportálás azonnali beszüntetése. 1 36 Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége 1950-ben megszűnt, de 1956 és 1958 között ismét működött. 1 37 Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957. március 21-én alakult és egészen 1989-ig állt fenn. 138 A Budai járási Nemzeti Bizottság ténylegesen nem alakult meg, bár arra Bia-Torbágyon kísérletet tettek. Ezr a nyilatkozatot valószínűleg Várnai György szerkeszthette, aki a bia-torbágyi események főszervezője volt. Érdemes megjegyezni, hogy a dokumentumon szereplő keltezéssel egy napon jelent meg a 17/1956. (XII. 8.) kormányhatározat a forradalmi bizottságok és más, hasonló elnevezésű társadalmi szervek megszüntetéséről. 139 1956. november 14-én az Egyesült Izzóban a területi és üzemi munkástanácsok küldöttei megalakították a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsot (KMT). A testület december 9-i feloszlatásáig küzdött a forradalomban kivívott eredmények védelmében. Vezerője Rácz Sándor és Bali Sándor volt. Létezése és tevékenysége a kettős halálom kialakulásának veszélyével fenyegette a kormányt. A rárgyalások eredménytelensége és a fokozódó terror ellen tiltakozva a KMT 1956. december 11-12-ére 48 órás általános sztrájkot hirdetett. Válaszul Kádárék másnap törvényen kívül helyezték a területi munkástanácsokai, majd I 1-én letartóztatták a kormánnyal való tárgyalásra érkező Rácz Sándort és Bali Sándort. * 122
