1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

KÉPEK JEGYZÉKE: - 15. A VALÓSÁG a Pest megyei dolgozók lapjaként indult a forradalom alatt

II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL ben benne van mind a megtakarított béralap, mind az ehhez kapcsolódó dologi kiadások csökkentése. Önmagában a bérmegtakarítás közel 3 millió forintot jelent és például csak a kiküldetési költségek mintegy 7-800 000 forintot. A további egyszerűsítési munkánk során, azaz alapelv lesz, hogy minél több hatáskört adjunk le alsóbb fokú szerveinknek és ezzel az ügyek intézését közelebb vigyük a lakossághoz, csökkentsük a bürokráciát. IL A beszámoló második részében részletesebben kívánok foglalkozni a legfontosabb gazdasági és kulturális kérdésekkel. Ismertetem azokat a leglényegesebb intézkedéseket, amelyeket végrehajtó bizottságunk és szakigazgatási szerveink tettek az elmúlt időkben. 1./ Kereskedelem: a./ Az ellenforradalmi események alatt a megye területén 9,3 millió forint értékű árukár keletkezett: a tanácsi vállalatoknál 4,5, földműves-szövetkezeteknél 4,8 millió forint. A megye területén 18 boltot teljesen kifosztottak, 110 boltegységben pedig betöréses kár keletkezett. Biatorbágyon pl. a Tatabányáról megszökött fegyencek a földművelés szövetkezeti ruházati boltot feltörték, az éjjeliőrt leütötték és 280 000 Ft értékű ruházati árut elvittek. [...] 2./ Ipar a./ A helyi iparban az ellenforradalmi események hatására november és december hónapban ugyanúgy, mint az állami nagy vállalatoknál igen vontatottan indult meg - illetve egyes esetekben - a „megfelelő központi irányítás hiányában" - január elejéig nem is volt termelés. Kivételt képezett ebben az időszakban a sütőipar és általában az élelmiszeripar, ahol a munkásság az ellenforradalmi uszítást is leküzdve derekasan helytállt és kenyérrel a megye egész lakosságát, sőt esetenként részben a pesti lakosságot is ellátta. Hús és egyéb élelmiszerekben azonban az ipari vállalatok termelése már a megyénkben sem volt zavartalan. Az ellenforradalom által szított sztrájkok és munkabeszüntetések miatt a tanács ipari és élelmiszeripari vállalatainál 1956. IV. negyedében közel 21 millió Ft termelési érték esett ki és a helyi ipar a IV negyedévi tervét csupán 51%-ra teljesítette, ugyanakkor 110% bérlapot használt fel. A jogtalanul, illetve termelés nélkül kifizetett bérek összege meghaladta a 2,5 millió forintot. így a termelési kiesés és bértöbblet kifizetéséből származó együttes veszteség a megye helyi iparában több mint 23,5 millió forintot tett ki. A termelési eszközökben, félkész árukban, valamint nyersanyagban mutatkozó kár mintegy 400 000 Ft. b./ A tanácsi vállalatok munkástanácsaiban ugyanúgy, mint országosan, a becsületes munkások mellett - igen sok ellenforradalmi, fasiszta és más hasonló elem került felszínre /volt csendőrök, volt horthys tisztek, stb./ ezeknek az elemeknek nem a termelés beindítása volt a fő gondjuk, hanem az ellenforradalmi hangulat szítása, a sztrájkhelyzet 3 93