1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

KÉPEK JEGYZÉKE: - 15. A VALÓSÁG a Pest megyei dolgozók lapjaként indult a forradalom alatt

II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKRÓL tokosok visszatérésének veszélyét. Tudták mi a rideg valóság a szép jelszavak mögött: az, amit József Attila így öntött versbe: „Nem adna jogot a parasztnak, Ki vág [rág] a paraszt kenyerén" 125 Külön kell itt megemlékeznünk a termelőszövetkezeti parasztságunkról, amelyek többsége igen erősen összekovácsolódott ezekben az időkben. Bebizonyosodott, hogy a pa­rasztság közösen jobban meg tudja védeni a földet. Az ellenforradalmi események időszakában a megyei tanács végrehajtó bizottsága nem tudta zavartalanul folytatni munkáját. Volt idő, amikor működése lehetetlenné vált. Az ellenforradalmi fegyveres erők teremtette törvényen kívüli állapotot felhasználva, az október végi napokban a Pest Megyei Tanácsnál is megalakult egy úgynevezett „forradalmi bizottság". Ez a bizottság kapcsolatot tartott a volt Nagy-budapesti Munkástanáccsal és az általuk szervezett fegyveres őrséget a hírhedt Dudás 126 aláírásával ellátott igazolvánnyal szerelték fel. Jellemző tevékenységükre, hogy minden törvényes alapot mellőzve megszüntették a demokratikusan megválasztott megyei tanácsot; a végrehajtó bizottság vezetőit elbocsá­tották állásukból és átvették az ügyek intézését. Lényegében a hatalom teljes gyakorlását is. Feltehető a kérdés, vajon milyen demokratikus szerv lehetett az, aminek teljes egészé­ben alkalmatlan volt a népi hatalom hatalmi szerve és annak végrehajtó bizottsága - és helyette nacionalista, horthysta és polgári elemekből szerveződött bizottságokba helyezte bizalmát. En azt hiszem, ezt nem nevezhetjük demokratikus szervnek. A megyei ideiglenes forradalmi bizottság egyik intézkedésével feloszlatta a megye te­rületén megválasztott és működő valamennyi tanácsot és végrehajtó bizottságot is és he­lyettük új szervek, úgynevezett forradalmi, vagy nemzeti bizottságok megalakítására hívta fel a lakosságot. A felhívás október 31-én kelt és többek között a következőket mondja: „a forradalmi bizottságra feladata a megye közigazgatásának és az intézményeknek, hivata­lok és hatóságok, valamint vállalatok működésének ideiglenes jelleggel való irányítása". 12 ' Nagy Imre október 30-i rádió felhívására hivatkozva pedig kimondja a felhívás, hogy a forradalmi bizottság feladatának tekinti az összes politikai pártok részvételével megala­kítandó községi és járási nemzeti bizottságok, valamint a Pest Megyei Nemzeti Bizottság szervezésének elősegítését. A segítség nem is maradt el. A felhívás nyomán a legtöbb helyen azonnal, vagy már előzőleg megalakultak a „for­radalmi bizottságok" amelyek a megyei hasonszervüknek megfelelően államhatalmi és ál­lamigazgatási jogokat gyakoroltak. A bizottságok nem a lakosság többségének támogatásával alakultak, hanem szinte önmagukat nevezték ki, vagy kisebb csoportok kiáltották ki őket vezetőkké. Természete ­125 József Attila: Hazám 126 Dudás József (1912-1957) szerelő lakatos, műszaki tanácsadó volt. A háború után belépett a Kisgazda Pártba. 1950-ben letartóztatták, évekig a recski internáló tábor foglya volt. 1956. október 24-től fegyveres csoport tagjaként tevékenykedett. 1956. október 30-án fegyver­társaival elfoglalta a Szabad Nép székházát és nyomdáját. A forradalom leverése után Újpesten szervezte az ellenállást. 1957. januárjában tartóztatták le. Gyorsított büntetőeljárás után halálra ítélték és kivégezték. 127 A teljes dokumentumot lásd II. fejezet 1. számú dokumentum. 5 88

Next

/
Thumbnails
Contents