1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 8/b. A Ráckevei Járási Tanács VB-elnökének beszámolója 1957. május 4.

III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL ket, a 100% feletti résznek az elmúlt évi hátralékot kell egyenlíteni. Költségvetés terén különösen fontos, hogy a takarékosságot tartsuk mindenek előtt fontosnak és sehol, semmiféle felesleges kiadásokat ne eszközöljünk. Ezzel is segíteni kell népgazdaságunk pénzügyi helyzetét, hogy az elkövetkezendő időkben reális alapokon tudjon kormányzatunk úgy a költségvetési, mint a beruházási téren megfelelő segítséget nyújtani a lakosságnak. Kulturális téren az ellenforradalmi események ugyancsak visszavetették járásunkat a fejlődésben, mert a már kialakult rendszeres kultúrmunkát megzavarta, kultúrotthonainkban lévő élet megbénult. Azonban, amint lehetett hozzáfogtunk kultúrotthonaink további működtetéséhez és a járási kultúrotthon részéről minden segítség meg lesz adva, hogy meginduljon a kulturális élet. Beindulásnak a járási kultúrház tánc és színjátszó csoportja adott segítséget a szomszédos községekben, amely következtében ott kint is hozzáfogtak a munkához. Oktatás terén már nagyobb zavarok álltak elő, mivel iskolaigazgatóink egy részét a községi nemzeti bizottságok, a járási nemzeti bizottság, valamint a járási forradalmi tanács eltávolította helyükről és helyükbe olyan személyeket állított, akik az ellenforradalmárok részére voltak alkalmasak. Ráckevéról Szecsői elvtársat, Szigetszentmiklós II. kerületből Réti elvtársat, Tökölről Koltai elvtársnőt és Dunaharasztiból Scholc elvtársnőt. A pedagógus forradalmi tanács ugyanakkor eltávolította a járási oktatási osztály vezetőjét is, Pap elvtársat, és helyébe Jávor Ernőt bízta meg az oktatási és népművelési munka irányításával. Ezeket a leváltásokat kettő kivételével már megoldottuk és visszaállítottuk a régi igazgatókat. A dunaharaszti és ráckevei iskolaigazgatók ügye most van folyamatban, amit ugyancsak sikerrel akarunk megoldani. A járási pedagógus forradalmi tanács hozott olyan határozatokat is, mely szerint nem ismeri el a Kádár-kormányt, követelte a szovjet csapatok azonnali kivonását, a vallásoktatás bevezetését, valamint azt, hogy teljesen politikamentesen folyjék az iskolai tanítás. Az ellenforradalomnak az alatt a rövid ténykedése alatt is olyan tervei születtek, hogy a pedagógusok közül el kell bocsátani elsősorban a kommunistákat és a népi demokráciához hű pártonkívüliekct, indokolván ezt azzal, hogy szegény az ország és ennyi pedagógusnak a tartását nem bírja. A 8 általános osztályból a négy felsőosztály ne legyen kötelező, valamint felkérték a papokat, hogy aki közülük vállalja a tanítást, azokkal biztosítsák azoknak a nevelését és tanítását, akik a négy osztálynál tovább is akarnak tanulni. Ezekkel a nézetekkel a megyei pedagógus forradalmi tanács is egyetértett, és tanácsolta a járási pedagógus forradalmi tanácsnak. El lehet képzelni, hogy ilyen tervek kivitelezésével mit akartak elérni. Azt, hogy a magyar fiatalok teljes egészében el legyenek zárva a továbbtanulástól, hogy továbbra is csak annyit tudjanak a magyar dolgozók, hogy esetleg a nevüket le tudják írni, valamint hogy teljes egészében a kizsákmányolás, az elnyomás lehessen az osztályrésze. Sajnos a járási forradalmi tanácsban olyan pedagógusok is részt vettek, akik az előző időben igen komoly tekintélynek örvendtek, úgy községi, mint járási viszonylatban, mint pl. Biró elvtárs Szigetszentmiklósról, Ray elvtárs Szigetszentmártonból. De beosz3 195