1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 7. A Nagykátai járás a forradalmi idején 1957. február 12.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL Az alakuló ülésen, miután a hozzászólások elhangzottak, ekkor került sor a már fentebb ismertetett személyek megválasztására. A választás előtt a jelöltek közül Csorna Lajos, Mándi István nevét kihúzták. A gyűlés résztvevői közül, amikor Garamvölgyi alhadnagy önéletrajzát elmondotta, melyben ismertette azt, hogy szegény családból származik, s párttag is volt, erre dr. Rigó Tibor felállt, s azt mondotta, hogy egyelőre ilyen emberekre nincs szükség. Elhiszi, hogy tisztességes ember, de munkájára való tekintettel sorainkban nincs helye - mondotta. A választást követően dr. Rigó Tibor felállt, s miután a bizalmat megköszönte, beszédében többek között mondotta, hogy a községekben maradt régi vezetőkre, pártfunkcionáriusokra és párttagokra is nagyon vigyázni kell, nehogy valami szervezkedést csináljanak. Felhívta a figyelmet, hogy ha valaki ilyent észlel, azt azonnal nekik jelentse. Meg kell akadályozni, mondotta, hogy ezek az emberek bárhol is népszerűségre tegyenek szert, vagy valamilyen beosztást kapjanak. Ezután rátért arra, hogy akadályozzák meg a tettleges bántalmazást, s itt utalt arra, hogy a régi vezetők rövid időn belül a bíróság elé lesznek állítva, s ott minden bűn ki fog derülni. Megjegyezte, hogy minden kis hibáért, amelyek a régi rendszer további fennmaradását segítették elő, megfelelő büntetésben részesülnek. Ezt követően kérdéseket intéztek a jelenlevők a bizottsághoz, s többek között felvetették, mi legyen az államosított házakkal, amire a választ nyomban megkapták. Ugy rendelkeztek, hogy az államosított házakat azonnal vissza kell adni a régi tulajdonosának. Egy másik kérdés az volt, hogy mi legyen a feloszlott tsz-ek földjével. Erre válaszolták, hogy a régi tulajdonos nyomban visszatérhet a földjére. Ulrich Márton ezek után ismertette, hogy a községekben az újfajta közigazgatás milyen legyen. Elmondotta, titkár csak az lehet, akinek 5 éves jártassága van a közigazgatásban, de ez csak 1945 előtti lehet. A fenti intézkedésekből már kitűnik, hogy az államigazgatásból teljesen ki akarták rekeszteni a nép által megválasztott tanácsvezetőket. De további intézkedéseikből is kitűnik, hogy teljes egészében vissza akarták állítani a régi rendszert. Az alakuló ülés jegyzőkönyve világosan kimondja, hogy egyetlen párttag sem lehet a vezetésben. Az alakuló ülés utáni ténykedéseikből kiderült, hogy nemcsak vezetőkről volt szó, hiszen a bizottság a járási tanács majdnem valamennyi dolgozóját, akik párttagok voltak elbocsátotta, még a takarítót is. Kezünkben van egy ilyen elbocsátó levél, amely a következőképpen hangzik: „HATÁROZAT A Nagykátai Járás Ideiglenes Nemzeti Bizottsága Intéző Bizottságának 1956. évi október 31-én tartott ülésének határozata alapján Ont az 1956. évi november 1-jei hatállyal a volt a járási tanácsnál viselt állása alól, illetményének azonnali beszüntetése mellett felmentettük. Felhívja a bizottság, hogy kezelésében lévő bármilyen ingóságokat, járművet, hivatali kulcsokat, dr. Rőder Sándor megbízottnak azonnal adja át. Mint nem kívánatos a község rendjének és nyugalmának fenntartása érdekében felhívjuk, hogy lakását a további 5 178
