1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)
KÉPEK JEGYZÉKE: - 1. A magyar ifjúság híres tizenhat pontja
ELŐSZÓ HELYETT A helyi közigazgatás megszervezése Pest megyében sajátos viszonyok között történt. A fővárosi események közvetlen közelsége is hatással volt a megyei politikára, mivel a főváros, mint megyeszékhely, több lehetőséget nyújtott a forradalmi eseményekben való részvételre, mint bármelyik vidéki város. Valószínű, hogy ez az oka annak, hogy az országban példátlan módon Pest megye volt az egyetlen olyan megye, ahol nem alakult meg a forradalom alatt megyei nemzeti bizottság. Pedig több kísérlet történt a megalakítására, ami végül a november 5-re tervezett időpontban - a szovjet támadás miatt - végleg elmaradt. 47 Ezzel szemben a megyei ideiglenes forradalmi bizottságot - „viharos" körülmények között - sikerült október 31-én megalakítani a budapesti megyeházán. Ennek nem volt semmilyen befolyása a megyében történt eseményekre, így a megye területén az október végére megalakult helyi, illetve járási forradalmi és nemzeti bizottságok gyakorlatilag semmilyen központi utasítást, támogatást nem kaptak a működésükhöz. 48 Közrejátszottak a budapesti és vidéki követelések határozottabbá válásában a müncheni székhelyű Szabad Európa Rádió adásai is. Szerepéről, fedezet nélküli buzdításairól azóta sem szűnt meg a szakemberek vitája. A híradások olyan látszatot keltettek a magyarországi hallgatóságban, mintha küszöbön állna a nyugat, elsősorban az ENSZ beavatkozása, mégpedig a katonai segítségnyújtás. Pedig hivatalos kormánynyilatkozatok a nyugati államok részéről nem hangzottak el a magyar forradalom katonai megsegítéséről. 49 Sőt, sejtetni engedték, hogy Kelet-Európa szovjet érdekszféra, és ezen az adott körülmények között nincs is szándékukban, illetve módjukban változtatni. Az adott körülményeket pedig a szuezi-válság szolgáltatta, ahol a Szovjetunió sikerrel erőltette rá akaratát az angolokra és a franciákra. Az ENSZ-ben magunk mellett tudhattuk az egész világ rokonszenvét, de más, kézzelfogható segítség nem érkezett. Sok magyar politikus reménye a nyugati segítségben mindazonáltal nem volt teljesen alaptalan. Először is bíztak abban, hogy mivel az amerikaiak átengedték a terepet a szovjeteknek Szueznél, cserébe elérhetik, hogy Magyarországon a szovjetek engedik a magyar szuverenitás helyreállítását. 50 Ausztria példája is a szemük előtt lebegett, mivel nyugati 47 Böőr László: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága, 214.1. In.: Emlékkönyv Borosy András Nyolcvanadik Születésnapjára, Bp. 2002. 278 1. 48 Uo. 214-214- 1. Ebben a tanulmányban olvashatunk Fekete Mihályról, a Pest Megyei Tanács akkori elnökéről, aki egyedüliként a megyei tanácselnökök közül, példamutató módon, azért mondott le a posztjáról, mert nem tudott azonosulni a Kádár-kormánnyal, amely szerinte nem fejezte ki a nép akaratát. A közellátás megindítása miatt becsületbeli kötelességének tartotta, hogy néhány napig még részt vegyen a megyei tanács munkájában, majd lemondását követően fizikai munkásként dolgozott tovább. Rainer megemlíti Nagy Imréről szóló életrajzában Feketének még egy érdekes szerepvállalását 1956 nyarán. Június 7-én tartottak ugyanis Nagy Imre 60. születésnapja alkalmából egy kis ünnepséget az Orsó utcai házban. A meghívottak listáját Jánosi, Losonczy, Haraszti, Gimes és Újhelyi állították össze. Többségében olyanokat hívtak meg, akik közel álltak Nagyhoz. Többen ellenzéki demonstrációnak fogták fel az összejöyetelt, és ezért el sem mentek. Közéjük tartozott Kádár János is. A több mint hatvan megjelent vendég között viszont neves művészeket, tudósokat, írókat találunk. Ott volt többek között Bernáth Aurél, Ferenczy Béni, Kosáry Domokos, Kodály Zoltán, Benjámin László, Háy Gyula, Lányi Sarolta, Boldizsár Iván, Méray Tibor, Aczél Tamás, Pethő Tihor, Tóth Aladár, Fischer Annie, Haynal Imre, hogy csak néhány nevesebbet említsünk. Politikusok közül is megjelent néhány, Czottner Sándor miniszter, Boros Gergely képviselő, KV tag, Dinnyés Lajos volt miniszterelnök, és Fekete Mihály Pest megyei tanácselnök is. Rainer M. János: Nagy Imre politikai életrajza 11.1953-1958. Bp. 1999. 1956-os Intézet 201-202.1. 49 Szerencsére a magyar menekültek befogadásában ez a visszafogottság nem volt tapasztalható. Szinte mindegyik demokratikus állam megnyitotta határait a menekültek előtt és segítette beilleszkedésüket az új hazájukban. 50 Bibó is bízott ebben a megoldásban. Ezt egy interjú keretében jelentette ki, s ugyanitt megemlítette, hogy neki örök álma volt, hogy „X-ék kivonulnak és Y-ék nem vonulnak be". Valóság 2/1989. 52-67. 1. Bibó István 1956. október 23 - november 6. Huszár Tibor interjúja. 22
