1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)
Előszó helyett
ELŐSZŐ HELYETT ben több gyűlölt politikus megmaradt. Hegedűs András addigi miniszterelnök például csak egyet lépett hátra a posztjáról 36 és Gerő Ernő is megmaradt a párt élén. A kormányban a megalakulása után rögtön komoly nézeteltérések támadtak a „hogyan tovább"-ot illetően. Hegedűsek Nagy Imre háta mögött - de az ő nevében - statáriumot hirdettek ki. A rádióban ezt többször beolvasták, továbbá azt is, hogy a fegyveres bandák, ellenforradalmárok támadásai miatt a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokhoz fordultak segítségért. Nagy erőtlenül tiltakozott a nevében elkövetett csalás miatt, majd a 24-én elmondott rádiószózatában fő célként az 1953. júliusában meghirdetett kormányprogramjának megvalósítását ígérte. Gerőék túlzottnak tartották a miniszterelnök ígéreteit, a fegyveres felkelők viszont nagyon kevésnek. Október 24-én már az utcán volt a MEFESZ 16 pontos követelése, plakátok, röpcédulák készültek, a fegyveres ellenállók fontos közlekedési csomópontokat szálltak meg, barikádokat emeltek. A vidék eközben Budapestre figyelt. A híreket elsősorban a rádióból kapták. De ez a rádió nem a fegyveresek kezén lévő stúdióból sugárzott, hanem a szovjet tankok által körülzárt Parlamentből. Onnan, ahol még Gerő és emberei parancsoltak. 37 Ok még mindig „ellenforradalomról" beszéltek, propagandájuk a régi maradt, mintha mi sem történt volna Budapest utcáin. Ennek ellenére a forradalmi cselekmények - szobordöntés, vörös csillag leverése, tüntetés, felvonulás - szinte mindenütt közel egy időben és nagyon hasonló módon vidéken is megtörténtek. Pest megyében speciális volt a helyzet. Az itteni lakosok nem csak a rádióból értesültek a fővárosban történtekről, hanem a nagyszámú ingázótól, a fővárosban dolgozó ismerőseiktől első kézből kapták a híreket. Október 24-én még sok bejáró dolgozó megérkezett budapesti munkahelyére, de a közlekedés akadozása miatt már nem tudott napokig hazamenni. Közülük sokan, főleg a fiatalok, csatlakoztak a felkelőkhöz és bekapcsolódtak a harcokba. 38 A Rádió ostroma óta eltelt másfél nap eseményei is elegek voltak ahhoz, hogy a gyűlölt pártvezér, Gerő Ernő politikusi pályája véget érjen. Már a szovjet vezetők is jobbnak látták, ha eltűnik a színről. Az időközben Budapestre érkező Anasztáz Mikojan és Mihail Szuszlov aktív részvételével történt meg a párt élén a csere: a Rákosi börtöneit is megjárt Kádár János került Gerő helyére. Mindez aznap - október 25-én - történt, amikor sortűz dördült el a Parlament előtti téren. A békés tömegre, miközben többen a téren álló szovjet tankok személyzetével barátkoztak, a szomszédos házak tetejéről sortüzet zúdítottak karhatalmi alakulatok. Közel száz halott és másfél száz sebesült áldozata lett a vérengzésnek. Pillanatok alatt elterjedt a városban, hogy a tüzelők ÁVH-sok voltak. 39 Október 25-e „véres csütörtök"-ként élt a köztudatban. Ezt követően elszabadultak az országban az indulatok. A környező épületek tetejéről eldördült lövéseket követően a felkelők viselkedése megváltozott. Egy nappal korábban 36 Miniszterelnök-helyettes lett. 37 A rádióadások felelőse Friss István és Révai Dezső volt, mindkettő Gerő embere. Méray im. 186. 1. 38 Böőr-Takács im. 264. 1. 39 Máig nem sikerült a vérengzés elkövetőit pontosan megállapítani. A forradalom után a hatalom nem feszegette a történteket, ha mégis szóba került, ellenforradalmi provokációként emlegették. Ennek viszont ellentmond az a tény, hogy a forradalmat követő megtorlások idején semmit nem tettek meg a tettesek kézrekerítésére. A nyomozás elmaradásának nyilván megvolt részükről az oka. Érdekes megemlékezések, beszámolók olvashatók szemtanúktól a téren történtekről Juhász László: Barangolás a magyar múltban (Lakitelek, 1992. Antológia Kiad.) c. könyvében (Népirtás a Kossuth téren, 252-258. 1.) # 15
