1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)

Előszó helyett

ELŐSZÓ HELYETT halottak száma is több tucat volt. A sérülteket a legközelebbi kórházba, a Rókusba

29 vitték. A kórház kórtermei megteltek, a sebesültek elhelyezésére az ebédlőt, a tanácstermet, a folyosókat és az irodákat is igénybe vették, de még így is szinte megoldhatatlan feladat volt a több száz fő ápolása.

30 A kevésbé súlyos betegeket hazaküldték, valamint más kórházakba is szállítottak át sérülteket. A kórház személyzete egy hétig nem pihenhetett, haza sem mentek, hogy el tudják látni a közeli harcokban megsérült embereket.

31 A Szabad Nép székházának elfoglalása közben ugyancsak többen megsérültek, őket is a Rókusba vitték. A sebesültek többsége lőtt sebbel került kórházba, akiket azonnal meg is kellett műteni.

32 A Rádió ostromának kezdete után a Rókusba beszállított sérültekről meglehetősen pontos feljegyzés van a Pest Megyei Levéltár birtokában. Megmaradt ugyanis a kórház irattárában az 1956. október 23-án este 10 óra után beszállított sebesültek névjegyzéke.

33 Ez tartalmazza a betegek lakáscímét és a sérülések leírását. A jegyzék számszerű adatai összhangban vannak a korabeli sajtóban megjelent híradások adataival, amelyeket egy-egy interjú során a kórház vezetői adtak. A jegyzékben 600 sebesült

34 nevét tüntették fel, továbbá található itt egy másik lista, amelyik a sebesülésükbe belehaltak neveit tartalmazza; ez 29 áldozatot sorolt fel. A levéltárba került kórházi dokumentumok között van néhány (7 db) halottvizsgálati bizonyítvány is. A kórház történetét feldolgozó könyv szerint a forradalom alatt a felvett betegek száma 313 volt, ambulancián 287 főt láttak el, a sebesültek közül pedig 43-an haltak meg.

3,3 Egy hét elteltével - miután az utcai harcok csitultak - normalizálódott a helyzet a Rókusban is. A nyugalom sajnos vihar előtti csendnek bizonyult. Néhány nap múlva az oroszok újra rátörtek a városra, a kórház ismét megtelt sebesültekkel. A harcok során a betegek és a személyzet közül senki sem sérült meg, annak ellenére, hogy 16 belövés és egy aknatalálat érte a kórházat és eközben tizenhét kórteremben komoly károk keletkeztek. Mikorra a Rádiónál elhallgattak a fegyverek, - október 24-én reggel - az országnak már új kormánya volt Nagy Imre vezetésével. Ez a kormányváltás azonban az előző esti - sikeres - fegyveres harcok és tüntetések után már kevésnek bizonyult. A harci sikereken felbuzdult tömegek többet akartak elérni. Főleg azt követően, amikor kiderült, a vezetés29 A Rókus kórházat a Pest Megyei Tanács VB. működtette 1952. július l-jétől kezdve (Pest megyei Tanács Kórháza néven). 1955. július 15tői nevét Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházára változtatták. 30 A kórházban éppen ekkor födémet cseréltek, emiatt négy kórtermet, továbhá a hozzájuk tartozó műtőt és kezelő helyiségeket már korábban kiürítettek. Ezeket kelleti szükségkórtermekké újra berendezni. Dr. HoIIán Henrik: A Rókus Kórház története, Bp. 1967. Medicina Kiad. 213.1. 31 A forradalom alatt megjelent újságokban több cikk foglalkozott a Rókussal, az első összecsapásokhoz legközelebb fekvő kórházzal. Cikk jelent meg a Magyar Nemzetben (okt. 30-án: „Orvos az emberekről"), az Igazságban (okt. 30-án: „Sebesültjeink között a Rókusban"), a Népszavában (okt. 31-én: „Jelentés két kórházból"), az Egyetemi Ifjúságban (okt. 31-én: „A Rókus kórház fiatal orvostanhallgatói között"). 32 Erről számolt be a kórház igazgatója, dr. Szemantsik Jenő a Népszava tudósítójának (okt. 31-én). 33 A teljes jegyzéket jelen kiadványunk második kötetében közöljük. Ezt a névjegyzéket az 1980-as évek elején leltük meg egy irattárellenőrzés során, majd ezt követően került a Pest Megyei Levéltár őrizetébe. Csak hálával gondolhatunk azokra a kórházi dolgozókra, akik a forradalmat követően ezt a fontos iratot elrejtették a forradalom résztvevői után kutató nyomozók elől. Tudomásunk szerint a névsort nem, csak a számszerű adatokat továbbították az Egészségügyi Minisztériumba. 34 1956. november 20-án - a jegyzék végén lévő feljegyzés szerint - az adatokat jelentették az Egészségügyi Minisztériumnak. Itt olvasható az is, hogy a sebesültek 75 %-a munkás, 10 %-a ifjú, 2-2 %-a katona, illetve értelmiségi volt. 35 Dr. Hollán im. 214- 1- További mintegy ötven sebesültről is tudósít a könyv, akik elsősegélyben részesültek, de utána eltávoztak anélkül, hogy megadták volna nevüket és címüket. l-l