Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 38. Tass község

javallta, ki is adtuk. A mi közönséges gyűlésünknek alkalmatosságával Mindszent havának 13. napján, az 1690. esztendőben, Buda városban. (L. S.)"

213 Olvastatott és praesentáltatott, megigazíttatott és kiadatott Laskovics István

214 felülírt Nemes vármegyének nótáriusa által. Hogy Tass Község a régi időkben „Nemes Tass" névvel élt, mutatja egy még most is meglévő ide nyomott pecsétnyomója. A fentebbi adatra vonatkozólag, bár nem hiteles, de következő okmány van még Tass község birtokában, mely szóról szóra így hangzik. „Alábbírt vigore praesentium recognoscálom,

215 hogy minekutána Krisztus urunk születése után való 1707. esztendőben Böjtelő havának 15-ik napján Solt vármegyében lévő nemes tassi lakosok boldog emlékezetű magyar királyoktól kiadattatott privilégiumok és nemesi szabadságuk megkeresése iránt, midőn instáltanak volna, hogy talán a Királyi Kamaránál legyenek és találtassanak meg. Mely eránt a consistoriumtól kegyelmes parancsolatot is vettem, melynek hogy engedelmeskedjem és magamat azokhoz szabjam, azon királyi korona dolgának listromát midőn megvizsgáltam volna, mindazáltal egyikbe is azon lakosok privilégiumát meg nem találhattam, annakutána a királyok könyvit is jól megvizsgálván, világosan kitetszik, hogy azon Solt megyében lévő helység, nemes Tass mindenkoroni curialis helység volt, és soha portio a vármegye kézibe nem számláltatott, hanem mint egyéb országunk nemesei, az országnak közönséges szükségeinek alkalmatosságival mindenkoron taxát fizetett, mely is az 1526. és az 1527. esztendei királyi konscriptionalis könyvből az akkori registrator, Balog Dániel írásából kitetszik, a fentnevezett helység nemesi szabadságárul specificált nemes tassi lakosoknak jövendő javukra felette igen szükséges, amelyre testimonialis levelemet magam valóságos pecsétemmel, a consistorium kegyelmes parancsolatjából, magam tulajdon írásommal ezen dolognak megerősítésére kiadtam. Pozsonyban, 15. napján Böjtelő havának, az 1707. esztendejében, Branik György, a fentemlített királyi felséges kamara registrátora m. k. (L. S.)" Kelt Tasson, 1860. augusztus 14. Csaplár Sándor m. k. Tass községi jegyző Szalay György [s. k.] bíró Tass község pecsétje Tass község pecsétje (1856) 213 Pest-Pilis-Solt vármegye valóban tartott 1690. november 13-án Budán közgyűlést, azonban a napirendi pontok között nem szerepel a tassiak ügye. Vö. BOROSY 1985, 93—94. 214 Helyesen Laczkovics István. 215 „Alábbírt bizonyító [levél] erejével elismerem..." 311