Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 38. Tass község

XXXIX. Régi romok és históriai nevezetességek Tasson nincsenek, azonban egy népmonda kering, mely Tass község régi időbeni nemességére vonatkozik. Erre nézve, bár nem hiteles alakban, de mindenesetre érdekes okmány, mely a Tass községi levéltárban találtatott, szóról szóra ide igtattatik e következőkben: „Mi, tekintetes nemes Pest-Pilis és Solt uniált vármegyéknek pap, szabados, zászlós urai és nemesei adjuk tudtára és emlékezetéül azoknak, akiknek illik, hogy midőn mi Krisztus urunk születése után való 1690. esztendőben országunk anyavárosában, Buda vá­rában vármegyénket illető szükséges dolgoknak elvégzésére egybegyűltünk volna, méltó­ságos úr, Verlein István 212 viceispány akkoron többek között instantiájokat nyújtották ezen nemes vármegyéhez (praetitulált úr, viceispány, szolgabírák, esküdtek és táblás uraknak jelenlétekben) nemes tassi praetitulált nemes Solt megyében lévő, nemes Tasson lakó bíró és helységbeli curialisták, kik is instantiájokat, causaikat delegálták, e szerént. 1. Hogy miképpen említett helység, nemes Tass emberemlékezettől fogva mindenkor curiális helységek közzé számláltatott, felséges kegyelmes koronás király urunk ő felsége boldog emlékezetű eleitől kiadattatott privilégiummal és szabadsággal megajándékozta­tott, melyet tekintetes nemes vármegye protocullumában és archívumában betétetett és beírattatott, amely is világosan és valóságosan kitetszik mostan is tekintetes nemes vár­megye archívumából és protocullumából. 2. Amely említett nemes tassi lakosoknak, másként minden kételkedés nélkül való cu­rialistáknak ezelőtt való elmúlt esztendőkben lett felháborításoknak és zűrzavaros időknek állapota a keresztyénségnek nagy ellensége, a török nemzetnek dühössége és nemzetünk­beli sok kóborló katonáknak pusztítása miatt fennemlített helység pusztán maradott; úgy lakosai is elszéledvén, és azoknak ingó-bingó javaik, úgy említett nemes leveleik is azon háborúságos időknek viszontagsági miatt elvesztenek. 3. Immár erre való nézve fennevezett nemes tassi instansok, azaz curialistáknak (amelyek is minden kételkedés nélkül azoknak esmértettek), melyeknek alázatos instantiá­jok élőnkbe hozattatván a végre, hogy méltó tekintetbe vennénk és instantiájokban meg­jelentett curialisi igaz szabadságokról már sokszor említett nemes tassi lakosoknak archí­vumunkba betett ősi és régi felbomolhatatlan ususokról, praxisokról és szokásokról az említett curialistáknak és mindkét ágon lévő maradékjoknak jövendőben lehető hasznokra pecsétünkkel megerősített levelünket kiadnánk. Kiknek instantiáj ok meghallgattatván és a tekintetes nemes vármegye által megvizs­gáltatván, amint igaz, az országoknak törvényeivel és mindeneknek igazságával megegye­ző instantiáj okban minden punktumokat helybehagyván, azon instán[s] nemes tassi lakos curialistáknak, mostaniaknak és jövendőbelieknek, úgy utána következő mindkét ágon lé­vő maradékoknak curialisi immunitások, amint ősi, úgy mostani szabadságok felől hiteles recognitionk és testimoniális levelünk erejével specificalt nemes tassi lakosokat, úgymint a két ágon lévő maradékokat, amint eddig, úgy ennek utána is igaz és minden kételkedés nélkül való curialisi tagoknak ezen mi tekintetes nemes vármegyénkbe és albumunknak catalogusába beírjuk, amint is beírtuk, írattak és közinkbe számláltattak. Mely dolgoknak szükségére és ezen instánsoknak jövendőbeli javukra ezen testimoni­ális levelünket szokott vármegye pecsétünkkel megerősítvén, amint a közönséges igazság Werlain (Verlein) János Istvánt az 1689. május 18-i közgyűlésen választották meg rendes alispánnak. BOROSY 1985, 77. 310

Next

/
Thumbnails
Contents