Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 22. Kisharta község
8. Wer kein Vieh hat, und nur mit der Hand arbeitet, soll ohne das mähen noch 4 Tag des Jahres andere Arbeit fertigen. 9. Das Getraud zuschneiden sind sie schuldig, ihr Theil aber wird ausgegeben für ihre Mühe nach Gebrauch der Nachbarschaft. 10. Von allen Früchten muß der neunte Theil der Herrschaft herausgegeben werden, und (wen es nöthig ist) bis auf Dab geführt werden. 11. Das Eichenholtz, Haselstäcke und Frucht tragende Bäume abzuhauen wird bey 12 Fl. Straf verbothen, ist auch nicht erlaubt zu verkaufen, oder einen andere zu verschenken. 12. Der Teich in der Mitte des Waldes wird ebenfals verbothen, und bleibt auf der herschaft[lichen] Seiten, die übrigen sind aber frey. 13. Eine Fleischbank zuhalten wird ihnen zugelassen, die Zeuge aber gehören der Herschaft. Signatum Pétzel d[en] 9ten März 1724. Paulus de Ráda m. p. •//• [alatt ide másolt községi rendszabály szövege.] Infrascriptus possessionis Harta in comitatu Solth situatae dominus terrestris do [?] pro memoria: Quod postea quam A községi rendszabály magyar nyelvű fordítása. „Mint az alulírt Solt vármegyében fekvő Harta falu földesura adom az emlékezetnek: Miután az imént említett falu lakói Németország különböző tartományaiból érkeztek hozzám letelepedési szándékkal, akik a biztos helyükről mondtak le és ezért kértek helyet és földet kiutalni a részükre, én a megbeszélésünk alapján szerződést is készítettem a kezdet kezdetén, amely rögzítette az őket terhelő pénzbeli adózást és a szükséges robotot. A kívánságaiknak megfelelően jóindulatú beleegyezésemet adtam ezekhez, mindenekelőtt az előrelátható dolgokat belevettem, amelyeket a törvényesen megszervezett közösségnek szüksége volt, kiváltképpen azért, mert különböző vidékekről érkeztek egy helyre és emiatt különböző származásúak voltak és más szokásokkal rendelkeztek, jóval és rosszal vegyesen. így szükség volt ezekre a szabályokra, amelyek nélkül sokáig és szerencsésen helytállva nem tudtak volna megmaradni. Megfontoltan úgy határoztam, hogy a jövőt ezek a szabályok biztos pontjai határolják körül. Melyek kölcsönös megállapodással és a véleményemet helyeselve a következő mértékletesség szerint következnek: 1. Aki isten megszentelt napján vagy sabbath-on, vagy ünnepnapokon is testi munkát végez, szánt vagy épít, farag, sző, varr, köt és kenyeret süt a férfiak és nők közül, vallása ellen cselekszik, első alkalommal 1 forinttal sújtassék vagy 12 botütést álljon ki, második alkalommal 2 forinttal vagy 24 botütéssel büntessék, harmadszorra 6 forintot adjon vagy 50 botütést szenvedjen. 2. Aki vallási elöljárójának is, legyen evangélikus vagy református vallású, a vétkest, aki nem engedelmeskedik minden dologban (a vallás menedékében és a lelkiismeret szabadságában), hanem ugyanazoknak többször ellenszegül és ellenáll, parancsait és tilalmait, melyeket hivatalából adódóan egyházigazgatási ügyekben kiad, nem méltányol, hanem sokszor megszeg, engedetlennek és önfejűnek mutatkozik, első alkalommal a bíró és az esküdtek előtt keményen intessék meg, hogy romlott életét megváltoztassa és a vétkest minden istentől való igaz ügyben a lelkészének való engedelmességre vezesse. 3. Aki a vasárnapot megszentségteleníti, elmulasztja a prédikációs igehirdetést, a bemutatott istentisztelet vagy a megtartott prédikáció elöl egyik vagy másik szomszédos községbe, a férfiak vagy a nők, a bíró és az esküdtek, a szegények vagy a gazdagok közül elmegy, ellovagol vagy elszekerezik, bírsággal vagy kemény botütésekkel, ha megítélik, büntessék. De ha a szükség úgy hozza, kötelezően és feltétlenül jelentkezzen a bírónál, hogy erre engedélyt kapjon. 4. Aki szent vasárnap a kocsmába megy és ott a prédikáció előtt iszákoskodik, 1 forintra, vagy 30 botütésre büntessék. 5. Akit házasságtörésen érnek, vigyék fogságba, és jelentsék a földesúrnak. De ha nőtlen emberről van szó, büntessék 12 guldennel és könyörület nélkül 50 botütéssel. Az egyéb egyházi bírságot a lelkész úrnak ellentmondás nélkül adják át. 6. Aki vallási ügyekben szükségtelen viszályt kelt, fizessen az egyháznak 6 guldent vagy szenvedjen el 100 botütést. 192
