Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 7. Cegléd mezőváros

ek közül a legjobb, de mindazonáltal több évekig el nem tartható bort teremnek, mi lényeges oka mindenesetre annak, hogy a szőlőmívelés e községben elhanyagolt állapotban van. XXXII. A község átalános figyelmét igénybe vett kiadások közé sorozhatok a már fónnebb megemlített utcavilágítás, községi őröknek 1295 Ft 38 kr-a menő évi fizetése, az országutakon ültetett fák megőrzésére fogadott 2 csősznek egyenkénti 80 Ft évi bére, a rajziskola fenntartása, ide értvén a rajztanár fizetését, a rajziskola helyiség haszonbérét és a közelebbi évben fölszerelési költségekre tett kiadásokat, melyek együttvéve tesznek 1046 Ft-ot. Minekutána pedig a város közjövedelmei a legrendszeresebb kiadásokat sem fódözik, az itt elősoroltak községi pótadó útján födöztetnek. XXXIII. A múlt évben tehát legközelebb eszközlött katonaállítás alkalmával 4 korosztály vétetvén fel, az I. korosztályban összeíratott 449, a II-ba 285, a III-ba 358, a IV-be 390 ceglédi illetőségű egyén. Az újoncjutalék rendszerint az egész járásra, nem pedig egyes községenként szokott kivettetni, ennél fogva Ceglédre eső jutalék határozott számmal ki nem tétethetik, hanem az említett alkalommal az egész Ceglédi járásra kivettetett 95 újonc, ebből csak az I. korosztálynak igénybe vételével ceglédi illetőségű állítatott 30 egyén, a többi korosztályok, sőt még az I-ből is 100 kötelezett fennmaradván. XXXIV. Községi közvetlen kezelés alatt állanak a következő pénztárak: az országfejedelmi adószedőség egybekapcsolva a községi pénztárral és az államkölcsön pénztárral; ezeknek ellenjegyzése rendszerint az adófelügyelőség által, némely esetekben pedig felsőbb meghagyás folytán a városi polgármesteri hivatal által is gyakoroltatik. Van még ezeken felül szegényi pénzalap, mely egyenesen a városi községtanács ellenőrzése s rendelkezése alatt van, továbbá az összpontosított járási árvapénztár, melyet az árvabizottmány s tulajdonképp szakmájához tartozólag a bizottmány számtudó ülnök[e] ellenjegyez. Ellenjegyzések alkalmával mindezen pénztárak a kellő rendben taláítatvák, pontos és lelkiismeretes kezelésre mutat, s arra, hogy az illető hivatalnokok, bár a kezelési rendszer oly terjedelmes, tevékeny munkásságuknál fogva kötelességeiket az előírt szabályoknak megfelelőleg teljesíttetik. XXXV. A község ingó s ingatlan vagyonának, úgymint földjeinek, épületeinek, erdeinek stb. összeírása külön jegyzékekbe •/• és 7/54 alatt idecsatoltatik. Tőkéi a községnek nincsenek, sőt az 1848/9. [évi] forradalmi hadjárat alkalmával és következtében eladósodván, még mostan is tetemes tartozásai vannak. Az állampapírokat illetőleg megjegyeztetik, miszerint van ugyan a községi pénztár kezelése alatt 34 150 Ft név szerinti értékű nemzeti kölcsön kötelezvény, de minthogy azokra a kölcsönöket egyes lakosok fizették be, azokhoz legigazságosabb joga a befizető egyes lakosoknak van, s eszerint az nem is a városi közönségnek tulajdona. A község ingatlan vagyonai mind a város határában feküsznek, azonban valamint épületei, úgy földbirtokai is különböző helyeken, így például a 400 holdat tevő rétje a határ nyugati, részint homokos vidéken, s ellenben az egy telek szántóföldje kelet s éjszak közti részén fekszik a határnak; eltekintve attól, hogy itt-ott szikes terméketlen területek léteznek, mindazonáltal a határnak egyik legtermékenyebb részében van. Az ingóságok csaknem kizárólag a városi közönség saját használatára rendelvék, jövedelmet tehát nem hajtanak, az ingatlanok pedig, kivéve azokat, melyek a községnek saját használati szükségére fordítandók, mint például községház, s a hivatali fizetésekkel egybekapcsolt lakások stb., mind haszonbérbe szoktak rendszerint kiadatni, s ezúton a folyó 54 Az utóbbi melléklet ma már nincs meg. 75