Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 6. Bogyiszló község
nyékből befolyt jövedelem tetemesen felemeltetett. Községi haszonbér XX. pont szerint szántóföldek és termesztményekből összesen 1485 Ft-ot tesz, többi bevétele kivetésen alapul. Közlegelőn tett javításnak Bogyiszlón csak a községi választmány 1859. november 5-én tartott ülésből azon határozata kiemelendő, melynél fogva a jószágtartást birtok s közszolgálat arányához képest szabályozta. Megjegyzendő lévén, hogy Bogyiszló az uradalomtól még nincs elkülönítve, s így részletesb bei-elrendezésbe nem bocsátkozhatott az elöljáróság. Községi jövedelemforrásai: községi kocsmáitatás 1/4 évi haszonbére, községi nádasok s legelőpénzből kivetés útján beszedett összegek, révjövedelem, fogyasztási adó kivetése, mérnöki költségek fedezésire tett kivetés. XXX. A mezei gazdászat fő tényezője Bogyiszlón a lótenyésztés, mivel Bogyiszló földbirtokosi Külbogyiszló távolléte miatt a mezei gazdászatot csupán lóval folytathatják. Ezek száma legutóbbi összeírás szerint 845 db ló, 240 csikó. Bogyiszló állattenyésztésében mint a jövedelem egyik forrása a marha- s sertvéstenyésztés fő szerepet játszik, ezek száma a magánosok birtokában a legutóbbi összeírás szerint 1413 db tehén, tinó és üsző, két ökör, 6 bika s 774 borjú; sertvésekből 164 öreg, 110 sü[l]dő s 281 malac íratott össze. Ló- s marhatenyésztés fenntartására a gazdaságnak egy csődöre, 5 bikája van, melyek fajai emelésire kevés figyelem fordíttatik. XXXI. Szőlőmívelés bogyiszlaiak által szekszárdi s öcsényi hegyeken e szőlők távolsága miatt csak kisebb mérv[b]en gyakoroltatik, honnan nyert boraikat legnagyobb részt még szüret alkalmával áruba bocsátják, csupán a házi szükséglet mennyiségét tartván hon kamráikban. Az erdő uradalmi tulajdon lévén, jövedelme az által kezeltetik. XXXII. A község általános figyelmét igénybe vett kiadások legnagyobbika az adó, mely Belbogyiszlón 10 772 Ft 31 kr, Külbogyiszlón 5215 Ft 78 1/2 kr, összesen tehát Bogyiszló községe által beszállítandó adóba 15 988 Ft 9 1/2 kr. A bogyiszlaiak ez összeget azért kénytelenek terhesnek venni, mert kataszteri megállapításkor I., IL, III. osztályú földeik s kaszálóik vetettek föl, mint más községekben, holott a bogyiszlaiak szántóföldeiktől 2 mérföldnyire, Duna folyam által elválasztva, költséges kompok fenntartásával s sok időveszteséggel mívelhetik földeiket, melyek azonkívül gyakori vízáradások pusztításainak ki vannak téve, kaszálóikon pedig egy-két hónapig a legalkalmatlanabb időben a Duna tanyázván, csak gaz terem, többi kiadásaik s azok fedezése a XX. pontban előadatott házi kezelés tételeiben elősorolvák. XXXIII. Bogyiszlón a legutóbbi újoncállítás alkalmával I. korosztályból 44 katonaújonc íratott össze, ezek közül besoroztatott 5; II. korosztályú volt 23, III. 25, IV. 34, s ezek közül évenkint ugyanazon arányban körülbelöl 10% soroztatott be; megjegyeztetvén, hogy a Kalocsai járásban a II. korosztályra mindeddig nem volt szükség. Testi hibák miatt korosztályonkint 15% mentetik fel, kiváltás mindeddig nem fordult elő. XXXIV. A két adópénztár és a házipénztár legutóbbi ellenjegyzése e hó 24-én Chladek cs. k. adófőfelügyelő által a rendes vezetés elismerésivel eszközöltetett. Június 3-án, május 7-én, január 28-án Temmel cs. kir. adófelügyelő által megvizsgáltatván, mind a három pénztár rendén találtatott. A pénztárak irodai részét Gyurmán Endre jegyző, Halász Ferenc segédjegyző vezetik, a pénzek beszedése bel- s külbogyiszlai adóra Miklósa István adószedő s a házipénztárra Tormás István pénztárnok által történik. XXXV. Bogyiszló községházának van Belbogyiszlón 10 hold 1000 D öl, Külbogyiszlón 7 hold 400 D öl kaszálója és Külbogyiszlón 1/4 telke, 6 hold 944 • öl szántóföld. Belbogyiszlón 4 hold faiskolája. Van Bogyiszlón ehhez községháza és jegyzői lak és Külbogyiszlón egy községi épülete 4095 Ft értékben, 966 D öl terméketlen udvarrésszel, s 816 D öl kertje, ezen kívül nevén vezettetik Belbogyiszlón 1225 hold 816 D öl nádas, 64
