Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 5. Bercel község

történtek. Más községjövedelmi források a fent említett pont alattiakon kívül nem léteznek. XXX. A mezei gazdászat fő tényezőjét a közlakosság egyénisége képezi. A marhatenyésztés stádiuma folyó 1860. évben 60 db, magánosok birtokábani szarvasmarha létszáma 500 db, a lótenyésztés jó sikerre mutat. XXXI. Szőlőmívelés rendes, s erre kiválólag nagy szorgalmat fordít e község lakossága. Az erdészetre eddigelé mindég a rendes felügyelet fordíttatott. A községi erdő jövedelme csak minden 20. évben mutattathatik ki; annak kezelése a fennálló erdei szabályok szerint eszközöltetik. XXXII. A község általános figyelmét igénybe vett kiadásaira nézve — ezek a községi épületekre teendő kiadások —, melyek felsőbbileg helybenhagyott előszámításban kimutatott községi pótadóból fedeztetik. XXXIII. Katonaállítás az 1859. évi kivonat szerint az I. korosztályból 19, a II. korosztályból 10, a III. korosztályból 2, a IV. korosztályból 3 egyén. Ezek közül felmentettek öszvesen 8. Kiváltattak száma semmi. XXXIV. A pénztárak ellenjegyzése a cs. k. pénzügyigazgatóság által eszközöltetik, az ekörül működő hivatalnak megelégedő tevékenységet fejt ki. XXXV. A községi ingatlan vagyon áll az 5 községi, nevezetesen: helységház, hozzá tartozó kerttel; iskolaház és ehhez tartozó kert; kovácsműhely lakházzal és ehhez tartozó kert; 1 pásztorház, ehhez járuló kert és jegyzői lakház kerttel. Továbbá 1/2 sessio föld, mely 22 holdból áll és egy körülbelöl 3/4 holdból álló község erdeje. A községi ingóságok pedig nevezetesen: a tanácsházban található mindennemű irodai bútorzatok, továbbá 1 vízipuska, s ehhez tartozó eszközök, úgyszinte barmok és ezeknek szükséges takarmányból állanak. E községnek tőkéje, állampapírjai nincsenek. Bércei községe evégből nincs olyan helyzetben, hogy ennek tulajdon vagyonát s jövedelmeit szaporítani képes lehetne. XXXVI. A községi számadások egész az utolsó évfolyamig mind megvizsgálva vannak, melyek a község levéltárába letéve találtatnak. XXXVII. Az elöljárók névsora. Bíró Oláh Pál, ennek fizetése 94 Ft 50 kr. Jegyző Vogler András, 420 Ft fizetéssel. Adószedő Gumpl Márton, ennek évi fizetése 31 Ft 50 kr. Esküdt Kunszt János, Schönleber Gergely és Valter Jakab, fizetés nélkül. Továbbá választmányi tagok fizetés nélkül, név szerint: Pfundt Tamás, Plutzer Mátyás, Holl Pál, Gumpl Mihály, Hegedűs Márton, Kunszt Miklós és Kellner János. Árvabizottmányi ülnökök fizetés nélkül: Vogler András és Plutzer Mátyás. Közőrvezető nincsen. Községi szolgák: két kisbíró, éspedig Knoppich Antal és Dudás István, ezek fizetése egyenként 21 Ft. Harangozó Kunszt Miklós, ennek évi fizetése 12 Ft 60 kr és 20 mérő búza. Éjjeli őr Kovács János, ennek fizetése egy évre 8 Ft 40, 16 mérő búza. Mezei csősz Solti Mihály, 12 Ft 60 kr fizetéssel és 16 mérő búza. Hadnagy Treszler György, 10 Ft 50 kr évi fizetéssel. Községi kéményseprő nincsen. XXXVIII. Lelkész úr, név szerint Láncz János

39 plébános, pénzbeli fizetése a ceglédi uradalomtól jár, a helység részéről pedig munkaváltság fejében fizettetik 141 Ft 75 kr, ezenkívül az összes lakosságtól járó párbért és 8 öl fa, úgy 12 akó bort és 1 sessio földnek használata. Segédlelkész nincsen. Egyházak mennyiségét illetőleg Bércei községben 1 római katolikus templom vagyon. Láncz János, nemeskürti (1807—1867) 1830-as pappá szentelése után 16 és fé! évi káplánkodást követően 1846-tól haláláig ceglédberceli plébános. CHOBOT 11/820. 58