Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 3. Apostag község

Ft 9 kr. Ezen kívül illeték-egyenértéki bélyegadó 29 Ft 44 kr. Ebből befizettetett 25 [Ft] 37 [kr]. XX. A község jövedelme a folyó évi felsőbbileg jóváhagyott előszámítás szerint magánjövedelmeiből tesz 1081 Ft 6 kr[-t]. Az egyenes adók utáni kivetésből [tesz] 752 [Ft] 65 [kr-t]. Összesen 1833 Ft 71 kr. Kiadások 1. Országfejedelmi adóra, s illetéki adóra 174 Ft — Kiadások 2. Tiszti s szolgai fizetésekre 1 009 Ft 73 kr Kiadások 3. Vasárnapi oskolatanításáért 105 Ft — Kiadások 4. Járási árvabizottmányi fenntartásra 104 Ft — Kiadások 5. Járási őrök fizetésére 110 Ft 13 kr Kiadások 6. Épületjavításokra 50 Ft —Kiadások 7. Más többféle szükségletekre 280 Ft 85 kr Kiadások Összesen: 1 833 Ft 71 kr XXL A helység követelési állapota a felsőbbileg helybehagyott előszámítás szerint tészen 4943 Ft 5 kr[-t] ausztriai értékben. Nemzeti kölcsön fejébe befizetett 200 Ft tőke eránt a tárgyalás folyamatban van. 460 pengőforintot tevő szinte államkölcsönbeli tőke pedig a múlt 1859. évi olasz hadjárat alkalmával az állam hadi szükségeire felajánltatott. E község semmi kölcsönbeli adóssággal terhelve nincs. XXII. E község semmiféle vámot nem kezel, vagy ilynemű jog élvezetében nincsen. XXIII. E község adója a hústól 378 Ft, a bortól 774 Ft 90 kr, összesen 1152 Ft 90 kr. Ezt az adót a községi bíró kezeli oly módon, hogy azt az illető adókötelesektől behajtja és negyedévenként a cs. k. adópénztárba elszállítja. Ezen adó már csupán annálfogva is, mivel a helység népességéhez és a fogyasztási mennyiséghez aránylag véve igen magos, igen nehezen behajtható, ugyanazért annak lejjebb szállítása igen kívánatos volna. XXIV. A húsmérés két jogosított mészáros és két engedéllyel ellátott aprómarhavágók által gyakoroltatik. XXV. E községbe, mint a II. pont alatt érintve volt, 2 orvos és 2 bába létezik. Más okleveles egyének nincsenek. Kereskedők száma 12, van 50 iparos 3 céhtársulatban, a takácsokat ide nem értve, kik mesterségöket csak télen folytatják, nyáron pedig mezei munkát követnek. A kézművesek leginkább keresztyének, de vannak zsidók is, jelesül tímár, bádogos, sőt még kovács is, a többi szabó és cipész. XXVI. Telekkönyv alakítási, rendezési, mértékhitelesítő intézet, takarékpénztár e községbe nem léteznek. XXVII. Községi vágóhíd van a falun kívül elhelyezve. XXVIII. Utcai világítás e községben nincs, de itt az nem is létesíthető, mivel az itteni épületek átaljában alacsonyak és a legtöbbnyire náddal fedvék. XXIX. E községben a gazdaságnak csupán két ágazata, tudniillik a földmívelés és marhatenyésztés divatozik. Birka, juh nem tenyésztetik a határ szűk volta miatt. A fóldmívelésnél csak a régi rendszer van gyakorlatba, de a küszöbön levő tagosítás megtörténésével a földek hasznosbítását előmozdító újabb gazdálkodási rendszer bizonyosan itt is idővel majd életbe lépend. XXX. A marhatenyésztés oly mértékbe űzetik, hogy az, főképp a marhaszámot tekintve, semmi kívánnivalót nem hagy hátra, ugyanis alig 800 holdat tevő legelőn van jelenleg 46