Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 43. Uszód község

43. ÚSZÓD község [Kalocsai járás] A községi élet egyes mozzanatai s nevezetesebb eseményeire vonatkozó adatok a történt hatósági intézkedések figyelembe vételével I. A község összes népessége 1791 lélekből áll, kik között van 387 római katolikus, 2 evangélikus, 1378 református, mindannyian magyarok és 24 izraelita. II. A közegészségi állapot. A közegészség fenntartására 1 járási főorvos, egy községi seborvos és egy okleveles bába vannak rendelve. Első Kalocsán, két utóbbi pedig Szentbenedeken, szomszéd községben lakik. III. Termés minősége. Úszód község nem tartozik ugyan a legtermékenyebb községek közé, de mégis sok és különféle gazdasági termékeket állít elő. Búza legtöbb s legszebb terem az úgynevezett pálföldi és thanyiki külső földekben. Árpa, zab, burgonya, kukorica is a fő gazdasági termékek közé számíthatók. Repce kis mértékben, dohány éppen semmi sem termesztetik, ellenben len és kender nevezetes termékei e határnak. Eke alatt összesen mintegy 2692 hold áll, holdját 1600 a ölével számítván. Kerti vetemények, zöldségek, főképp vöröshagyma termesztésével foglalkozik a lakosság igen nagy észé, legkivált azért, mivel ezen termes ztményekben fakad fel évenként jövedelme forrása, s bevételeit nem kis mértékben szaporítja. Rétje és legelője 2027 holdat foglal magában, széna jó ugyan, de csak annyi terem, hogy pótlékul használtatván; nyáron által a már többek által termesztetni szokott lóhere, bükkönyös, zab és mohar, télen pedig teleltetésnél a búza és tavaszi szalmák marhák eltartására elégséges. Erdeje a népességhez képest igen csekély, mely, ide értve a dunai szigetet és a Duna mentében lévő füzes és nyárfásokat a gyümölcsösökkel együtt, mintegy 150 holdra tehető. Mi az állattenyésztést illeti, e tekintetben Úszód a szomszéd községek között nem az utolsó helyet foglalja, amennyiben közönséges lovakat, szarvasmarhákat, sertvéseket szép számmal nevel, vásárokra hajt és ad el, de a legelő elkülönítése óta koránsem annyit, mint azelőtt. A méhészet kedvező időjárással a tenyésztők igénybe vett csekély fáradságát várakozáson felül jutalmazza. Erre nézve a ligetes vidék s különösen a község határához tartozó, több kellemekkel bíró dunai sziget alkalmas helyül szolgálván. A mezei gazdászatot illetőleg átalában megjegyeztetik, hogy az úrbéri viszonyok megszüntetése óta szembetűnő haladásnak indult, mivel meggyőződve vannak a volt úrbéres gazdák aziránt, hogy tulajdon földjeiket mívelik, hogy munkaidejöket és erejöket saját maguk javára használhatván fel, fáradságuk gyümölcsének nagy részét a megszüntetett dézsma nem emészti fel. Nagyobb lendületet fog nyerni hihető a mezei gazdászat akkor, ha a már megkezdett határszabályozás vagy tagosítás befejeztetni fog, mert csak akkor rendezheti minden egyes földesgazda okszerüleg birtokát, ha az tagosítva lesz, s annak öntetszés szerinti használatát korlátozni mi sem fogja, s akkor mindenesetre gyakrabban fogják és nagyobb számmal a gabonakereskedők e község lakosait is megkeresni, ha majdan sokkal több gabonát fognak csűrbe takarítani s eladhatni. IV. Személy- és vagyonbátorság. Tekintetbe véve azt, hogy folyó 1860. évben rablás s gyilkossági eset éppen semmi, lopási eset pedig alig kettő-három adta elő magát, és a tettesek akkor is részint a községben gyakorlatban lévő éjjeli őrködések s nyomozások, ré329