Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 42. Újszász község

XII. Dologházi és gabnatári alapítványok nincsenek. XIII. A község egyházpártfogói joggal nem bír. XIV. A község tulajdonából eddig mi sem adatott el. XV. Az árvabizottmány által kezelt pénzösszeg 1321 Ft 99 kr osztrák értékben. XVI. Szegényintézet és erre szánt alaptőke nincs. XVII. Országos, vagyis álladalmi adóhátralék 3946 Ft 50 kr osztrák értékben. Az ebbőli levonás 305 Ft 25 kr osztrák értékben. XVIII. A közmunkaváltságdíjból bejött összeg 36 Ft 75 kr osztrák értékben, mely már teljesen befizettetett a ceglédi cs. kir. adópénztárba. Az országutak és hidak jó karban vannak; faültetés eddig nem történt. XIX. A község adó tészen 2031 Ft 80 kr[-t]. Ennek hátraléka 1427 Ft 36 kr osztrák értékben. XX. Felsőbb helyen jóváhagyott előszámítás szerint a bevétel magánjövedelmekből 150 Ft 80 kr osztrák értékben, a községi pótadóból 2031 Ft 80 kr osztrák értékben. A kiadás pedig 2182 Ft 60 kr osztrák értékben: tiszti fizetésekre, plébánus, kántor fizetésére, községi szolgák, éjjeli őrök fizetésére, fűtés, világításra, épületek biztosítására, hidak, utak fenntartására, újoncozásra, utazási és véletlen kiadási költségekre, árvabizottmány fizetésére, hivatalos Budapest[i] Hírlap járatására, gyepmester fizetésére. XXI. A község követelő állapota felsőbbileg jóváhagyatott előszámítás szerint a következő: 24 hold legelőilletmény, községi kert, községház, jegyzőlak, kántorlak, iskolaépület, egynegyed évi bormérési jog, kántori és jegyzői kert; tőkepénze a községnek nincsen. XXII. Vámbér nincs. XXIII. A fogyasztási adó a község elöljárósága által kezeltetik, mely a termelő és fogyasztási ipart űző lakosoktól a kívántató arány szerint szedetik be, mindég azon mennyiség erejéig, mennyiért a község azt a magas kincstártól haszonbérli. XXIV. Húsmérési szabadalommal egy székálló és egy aprómarhavágó egyén van ellátva. XXV. Ügyvéd, mérnök és sebész nincs, orvos van egy, iparos van 5. Gyár, gőzmalom nem létezik, valamint céhtanya sem. XXVI. Kataszteri telekkönyv 1852. évi március hóban, a birtoktáblázati telekkönyv pedig 1855. évben lett elkészítve. Mértékhitelesítő hivatal itt helyben nincsen, hanem evégből egy hivatalnok szokott a községben időnként megjelenni. XXVII. Vágóhíd a községben nincs. XXVIII. Utcai világítás a községben nem divatozik. XXIX. Községi gazdászat nem gyakoroltatik, haszonbér nincs, a közlegelő szabályozva van. A község jövedelmeire nézve 24 hold legelőhaszon élvezete és egynegyed évi bormérési jog szolgálnak egyedüli forrásul. A marhatenyésztés a földesuraság részéről gyakoroltatik, ellenben a lakosság részéről az úrbéri viszonyok megszüntetése óta mindég alább száll. Jelenleg a mar halétszám következő lábon áll: az urasági szarvasmarha 604, az egyes lakosoké 773 darabból áll, vagyis összesen 1377 darab. A lótenyésztés még ez ideig tűrhető eredményt tüntet fel, melynek emelésére az elöljáróság olyformán gondoskodott, hogy legközelebb egy ménlónak községileg leendő beszerzését és tartását határozta el választmányi gyűlésileg. XXXI. Szőlőmívelés és erdészet nincs gyakorlatban. XXXII. A község általános figyelmét igénybevevő mindennemű kiadások következők: tiszti fizetések, plébánus, kántor, községi szolgák fizetése, épületek javítása, közőrök és 326