Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 40. Törtel község
XXXV. Törteinek sem ingó, sem ingatlan vagyona nincs, középülete egyetlen oskola, melynek vételára az épület átalakítási és kijavítási költségeivel együtt 1300 Ft[-ot] tesz ausztriai értékben. Továbbá tőkepénze, állampapírja sincs a községnek. XXXVI. Községi számadások 1858/9. év végéig be vágynak egészen fejezve. XXXVII. Községi elöljáróság névsora: Jankovics Sándor községi bíró 84 Ft fizetés. Vida István, Szabó István, Somogyi György tanácsosok fizetés nélkül. Kovács János községi jegyző 472 Ft 50 kr évi fizetés. Választmányi tagok: Fekete Tamás lelkész úr; Meleghegyi József, Lipthay András, Berezeli Dezső földbirtokosok, id. Ludányi István, id. Fehér József háztulajdonos parasztemberek s nép részéről. A választmányi tagok mind fizetés nélküliek. Árvabizottmány Törtelen nincs, hanem mint nemesi pusztabirtok az árvák ügyeire nézve a cs. k. megyetörvényszékhez tartozik. Községi őrvezető Monaszterli Döme, a járás székhelyén, Cegléden lakik. Községi szolgák: Fehér Mihály lovas hadnagy 210 Ft évi fizetéssel, Szajvold Károly gyalog hadnagy 126 Ft évi fizetéssel. Kéménysöprő Plesnik Pál, Nagykőrösről jár ide; minden kéménysepréstől egy évre 1 Ft 12 kr[-t] kap. XXXVIII. Helybeli lelkész úr neve Fekete Tamás, 217 a párbért, stólát és az ájtatos alapítványi segedelmet öszveszámítva évi fizetése (ha a párbér mind befizettetnék) 600 Ft ausztriai értékben; segédlelkész itt nincs. XXXIX. Törtei határában az úgynevezett Telken egy pusztatemplom utolsó romjai látszanak. Erről azonban, hogy tulajdonképp mikor pusztult el, vagy mely vallásfelekezetbelinek temploma volt, sem történeti adat, sem népmonda nincs. Ehhez közelesen a Telektaposón a víz elapadása alkalmával egy igen erős köhídnak alapromjai láthatók. Erről a népmonda azt tartotta fel emlékül, hogy az még a római birodalom virágzása alkalmával épült hídnak alapromja lehet. Törtei a népmonda szerént a történetből ismeretes Turtul 218 kun vezértől nyerte, akinek a birtoka lévén, őróla régi időben e község területe Turtul szállásának neveztetett, s csak később, [a] könnyebb kiejtés tekintetéből lett elnevezés Törteire átváltoztatva. Hogy ezen népmonda nem alaptalan, azon körülmény is igazolni látszik, mert az említett Turtul kun vezérrel történeti öszveköttetésben volt Árbocz és Kemencse 219 nevezetes kunokról elnevezett puszták szintén vágynak Törtei tőszomszédságában, melyek jelenleg a nagykőrösi határhoz tartoznak. Annyi pedig a megyelevéltári okmányok szerént valóság, hogy Törtei régente a kunoké volt és ezt Bábony pusztáért cserélték oda a jelenlegi birtokosok ősivadéka Csonka Balognak. Kit Csonka Balognak azért neveztek, mert egyik kezét a harctéren elveszítette. A népmonda szerént ezen Balog rettegett szigorúságú kényúr volt, és ugyanezért a kunszentmiklósiak, mint szigorú szomszédoktól szabadulni óhajtván, nékie Törteit a felényi nagyságú Bábony pusztáért elcserélték. A község régente a jelenlegi temető helyén volt, hol a régi templomnak alapromjai is megvagynak, s ennek közelében még legközelebbi időben is ásattak ki urnák és más régiségek, melyek mind arra mutatnak, hogy e heFekete Tamás (1815—1895) 1841 -es pappá szentelése után 12 éven át káplán, 1852-től törteli plébános, 1866-tól kerületi esperes, 1888-tól címzetes kanonok. CHOBOT 11/742—743. A község neve valószínűleg a kun eredetű Turtel személynévből származik. Jelentésére két alapvető magyarázat van: a kun Tört-äl „négy nép" ura, vagy Tört-oyul „négy gyermek, négy fiú". KISS 1980, 657. 1290. július 10-én a kun Árboc, Törtei és Kemence ölték meg rokonaikkal IV. (Kun) László királyt. 318
