Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 38. Tass község
Lótenyésztés a lakosság által éppen nem, a földbirtokos uraságok által azonban, bár kicsinyben, de jó sikerrel űzetik, különösen azolta, miolta e vidéken a kincstári ménlovak tartatnak. XXXI. A szőlőmívelésre Tass községben átalában semmi gond nem fordíttatik, mi főként annak tulajdonítható, hogy a föld nem alkalmas szőlőnek, aminthogy már igen sok kiirtatott és szántóföldnek használtatik. S naponként nemhogy a még meglévő szőlők javítása előmozdíttatnék, de átaljában elhanyagoltatik s megsemmisíttetik, mit előmozdít még az is, hogy a szőlőktől fizetendő dézsmát, mint szőlő bé nem adja, a lakosság azt más termesztményekből veszi be, melyet a szölőföldben termeszt. Tass község határában erdő nincs, de a községhez kebelezett, a földbirtokos uraságok által bírt, a Duna mentében lévő Szentgyörgy pusztán van, tulajdonképpen azonban erdőnek nemigen nevezhető, mivel abban igen gyéren vannak a fák. A Duna gyakori kiöntéseinek igen kitéve lévén, kaszálóul, a dombosabb részek kedvező időben szántás-vetés által használtatik. Több helyeken a Duna igen nekitűzvén, évenként több öleket elsodor, mit igen elősegít az, hogy a hajóvontató út ezen a részen van, a lovak legázolják, s évenként a vontatóút kedvéért több ölön a fák kivágattatnak az illető tulajdonosok kárára, s minden kármentesítés nélkül. A meglévő erdő egy az uraságok által közösen tartott hites erdőcsősz felvigyázata alatt áll, csak házi szükségletekre megkívántató fák vágatnak ki. XXXII. Tass község általános kiadásai egyedül a legszükségesebbekre szoríttatnak, mint a községi hivatalnokok fizetése, községi birtokokra járó adók, épületek biztosítása, fenntartása, világítás, fűtés, a községházához irodaszerek bevásárlása. Ezen kiadások részint a föld, ház és bormérési jog haszonbérletek, nagyrészint pedig a lakosságra direkt adó forint után kivetett községi pótadó által fedeztetnek. XXXIII. Az 1859. évi újoncállítás alkalmával az I. korosztálybeli 30 újoncköteles közül 10 felmentetvén, 20 sorsot húzott, 5 besoroztatott, egy is ki nem váltatott. XXXIV. A pénztárak ellenjegyzése, valamint a Dunavecsei Cs. K. tekintetes Szolgabírói Hivatal, úgy a cs. k. adófelügyelőség részéről gyakran a község meglepetésével teljesíttetik; mind a községi, mind a cs. k. adópénztárak mindenkor kellő rendben találtattak. A községi hivatalnokok, kik rendes fizetést húznak, kellő tevékenységet, szorgalmat tanúsítanak, az elöljárók azonban semmi fizetést nem húznak, s mind a közönséges földmívelő osztályból valók. Mint ilyenek, családjok fenntarthatása tekintetéből mint földmívelők munkára járnak, s nem ritkán ezen okból elöljárói kötelességek teljesítésében gátoltatnak. Miért is célirányosnak mutatkozik, hogy községi elöljárókul vagy oly egyének választassanak, kik nem kénytelenek mezei munkára járni — honn vannak és minden időben feltalálhatók —, vagy ha a község vagyoni állása engedendi, legalább két elöljáró illő fizetéssel elláttatnék, hogy ezek mindenkor hivatalos foglalkozásban lehessenek. XXXV. Tass község tulajdonához tartozó vagyonok következőkből állanak. a) Községháza, amely egészen hivatalos helyiségül használtatik, 1 iroda, 1 tanácskozási terem, 1 szolgák szobája és 1 börtönhelyiségekből áll. b) Jegyzői lak, mely a község jegyzője által használtatik. c) Az úgynevezett Kovácsház, melyben egy szoba, 1 kamra és egy kovácsműhely van, ennek évi haszonbére 20 Ft. d) Az 1859. év szeptember hóban befejezett tagosztály alkalmával Tass község minden fekvő birtokát egy tagban, az úgynevezett Kínszékkel együtt kapta, mely összesen 287 hold 494 a öleket tesz, ebből: szántóföld 60 hold 834 D öl, legelő 68 hold 364 a öl, kaszáló 44 hold 357 D öl, vízállás 114 hold 139 o öl. 308