Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 38. Tass község

elöljáróság s lelkész úr által gyámolításra érdemesített szegények a tőke kamatjaiból részesíttetnek, s a netalán év végével fennmaradandó kamatok tőkésíttetnek, s minden év október végével a pénzkezelő lelkész úr számadását a Dunavecsei Cs. K. tekintetes Szolgabírói Hivatalhoz bemutatja. XVII. Az országos, vagyis álladalmi adóhátralék az 1860. év III. részletéről 5799 Ft 67 kr — ezen hátralékból lerovatott 870 Ft 76 kr. Még az 1849. évben adóelőlegezés fejében némely közbirtokos uraságok által előlegeztetett s eddig bé nem számított, úgy vagyonbukott gróf Zichy László úr adóhátralékával 876 Ft 76 kr — mi az adóhátralékot többíti —, e szerint a valóságos adóhátralék 3957 Ft 50 kr, mely átaljában a nagyobb földbirtokos s pusztai tulajdonosokat terheli, kik nagy részben adófizetés halasztásért folyamodtak, s meg is nyerték. XVIII. Az 1860. évi közmunkakivetés 650 szekeres és 1425 kézi munkanapokból áll, melyek a pest—bajai országútra fordíttatnak. Az 1860. évre vonatkozó közmunka váltság 28 Ft 36 kr, még az 1860. február 23-án a Dunavecsei Cs. K. tekintetes Adóhivatalhoz befizettetett. E részben hátralék nincs. Az országutak, melyek a Tass községgel határos pusztákon húzódnak végig, a legjobb karban vannak. Őszintén elismeri Tass község elöljárósága, hogy ez e járás főnöke, tekintetes Szebenyi Pál főszolgabíró úr ernyedetlen tevékenységének tanúbizonysága. Hidak a Tass mellett végig menő országúton nincsenek. A faültetés már két éven át gyakoroltatott, de a várt eredmény el nem éretett, mert igen sok ültetés kiveszett, minek oka legfőképp abban találandó, hogy az országút mellékeiről — az országút egyszersmind töltés is lévén — a termőföld mélyen ki van hányva, a fák sárga agyag, sokszor szikes földbe ültettetnek, s a községtől távol lévén, nem öntöztethetnek. Több idő kívántatik, míg az egész országút melléket kellőleg fákkal beültethetnek. XIX. Községi pótadó, mely az 1860. évre kivettetett 906 Ft 50 kr. A lakosság legnagyobb része egyedül földmíveléssel foglalkozik, más mellékkeresete nincs, így adóját csak a föld bevett terméséből fizetheti és fizeti. Jelenleg községi pótadó hátralékba van 600 Ft. XX. Az 1860. évre felsőbbileg jóváhagyott községi bevételek következők: a) Múlt évi kasszamaradvány 354 Ft 62 kr b) Községi úgynevezett kovácsház évi haszonbére 21 Ft — c) Községi féléves bormérési jog haszonbére 313 Ft — d) Községi földek haszonbére 100 Ft — e) A direkt adónemek után a lakosságra kivettetett 906 Ft 50 kr Összesen: 1 694 Ft 12 kr Miből kifizetendő: a) Községi birtoktól járó adó fejében 65 Ft — b) Községi hivatalnokok és szolgák fizetésekre fordíttatik 1 362 Ft 56 kr c) Elegyes kiadásokra, mint épületek biztosítására, azok tisztán tartására, világítására, fűtésére satöbbi 206 Ft 56 kr d) Rendkívüli esetekre 60 Ft — Összesen: 1 694 Ft 12 kr 305