Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 38. Tass község

38. TASS község [Dunavecsei járás] Pest-Solt megye Dunavecsei járásban kebelezett Tass községet érdeklő adatok összegyűjtése az 1860. évre I. Tass magyar falu Pest-Solt megye Dunavecsei járásban, Pesthez délre 8 mértföld, a Dunához közel, utolsó posta Kunszentmiklós [Kun Szent Miklós]. Tasshoz tartoznak Halásztelek, Szalkszentgyörgy [Szalk Szent György] és Egecse puszták. Ezen községben lakik 1713 református, 424 római katolikus, 18 lutheránus és 207 zsidó. Nemzetiségre nézve mind magyarok. Szinte Tass községhez tartozik Szenttamás [Szent Tamás] puszta 106 római katolikus, 2 lutheránus, 15 református lakossal, melyek mind magyarok. Az egész adóközség összes népessége honn jelenlévő és távollévőkkel 2485; az idegenek száma 480. II. A közegészségi állapot semmi járvány nyavalya által nem veszélyeztetett. III. A termés az őszi vetéseket illetőleg átaljában a középszerűn alul áll; a tavaszi vetések pedig rosszak és igen kevés, a kapás növények kedvező eredményt ígérnek. A földmívelés a kebelezett pusztákon díszlik, egy-két pusztai birtokos kivételével, legnagyobb résznek cséplőgépei vannak. Magában a község határában a tagosztály befejezése utáni ezen első évben, úgy látszik, hogy a földmíves lakosság nagyobb gondot fordít a földmívelésre, mint tagosztály előtt, és átaljában a fóldmívelés előbbre halad, mire mutat az is, hogy a régi divatú faekéket a most célszerűen használt vasekékkel cserélik fel. Már az 1859. év őszén több 1/4 telket bíró gazdák vasekéket szereztek, belátva azt, hogy jó szántás, a föld kellő megmívelése után várható haszon: különösen kell is Tass község határbeli földeknek a jó mívelés, mivel mintegy 8 év olta a földek a folytonos mívelés által annyira ki vannak csikarva, hogy ez utóbbi években a belevetett magot is alig adta meg, mely rendetlen mívelésnek oka abban találandó, hogy a tagosztály teljesülését minden órán várták, s mindig azon reményben volt a lakosság, hogy ez lesz az utolsó tagosztály előtti vetése, földjét mind bevetette, ugart nem hagyott és nem trágyázott. A föld termékenységét a végsőig kicsikarta, azonban ezen rendetlen gazdálkodás az 1859. év szeptember hónapban a tagosztály megtörténtével megszűnt, s most a lakosság közt is az okszerű gazdálkodás jelei észrevehetők. Kereskedés a községi lakosság által nem űzetik, a termelt gabonát s kevés számmal lévő nagyobb földbirtokos uraságok által termelt gyapjút rendesen pesti kereskedők foglalják le. Van e községben 4 izraelita, kik kisebbszerű, de rendes marhakereskedést űznek. Van továbbá 10 boltos kereskedő, kik kisszerű vegyesbolti cikkek eladásával foglalkoznak. IV. A vagyonbiztonság e folyó évben több ízben megsértetett egyszerű lopások által, mint szarvasmarha, lólopás és kamrák feltörése által, az ily esetek száma 12-re felmegy. Rablás és gyilkossági esetek elő nem fordultak. A személy- s vagyonbiztonság megvédése tekintetéből, valamint a helybeli elöljáróság által minden lehető óvó intézkedések megtétettek, mi az éjjeli őrök rendes kiállítása által céloztatott eléretni, minek, ha nem is egészen biztos, de mindenesetre annyiban kedvező sikere volt, hogy a télen — a múlt időkhöz képest — kevéssé volt a vagyonbiztonság veszélyeztetve. Ezenkívül az úgynevezett közörök, kik a volt megyei pusztázó hadnagyok helyét pótolják, úgy látszik, rendeltetéseknek megfelelnek, mert valamint egyrészről a lo302