Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 37. Szeremle község

XIV. A község telkeiből nem adatott el. XV. Az árvabizottmány által kezelt községi árvapénztári Összeg egyedül a járási árva­bizottmány által mutatható ki. XVI. Van a községnek kezelése alatt egy szegénypénztári alap, melynek összege je­lenleg 460 Ft újpénzben. XVII. Országos álladalmi adóhátralék nincs. XVIII. Közmunkaváltsági pénzek, ami csekélységben befolytak, a cs. k. kalocsai adó­pénztári hivatalba beszállíttattak; nagyobb mennyiségbe nem folytak be. Országutak és hidak jó karban állnak, a faültetések az utak mellett teljesítve vannak. XIX. Községi adóhátralék nincs. XX. Felsöbbileg helybenhagyott előszámítás szerént a bevétele községünknek 1760 Ft 76 kr, pótadóból 486 Ft 6 kr, öszvesen 2246 Ft 82 kr ausztriai értékben. Ebből a kiadás a tisztek és szolgák fizetéseikre 906 Ft 50 kr, község földjei adójába 638 Ft 52 kr, kijavítá­sokra 83 Ft 96 kr, más előfordult múlhatatlan szükségletek fedezésére 617 Ft 82 kr. Az egyházi hivatalnokok fizetéseiket az egyházi elöljáróságtól külön kezelt egyház pénztárá­ból kapják. Kamatra semmi kiadás sincs. XXI. A község követelő (aktív) állapota felsöbbileg helybenhagyott közköltségi terv szerént 2246 Ft 82 kr. Községi tőkék nincsenek. XXII. Vámbér nincs. XXIII. Fogyasztási adó a község által kezeltetik, ennek összege 1014 Ft. Ebből a korcsma haszonbérlők fizetnek 495 Ft-ot, a húsvágó fizet 127 Ft-ot, a fennmaradt 492 Ft 71 kr aránylag a fogyasztókra vettetik ki és a községi elöljáróság által hajtatik be. XXIV. A húsmérési szabadalmazások az új ipartörvények értelmében gyakoroltatnak. XXV. Ügyvéd, mérnök, orvos, sebész nincs. Kereskedő 2, iparos 2, gyár, gőzmalom, céhtanya nincs. XXVI. Telekkönyv alakítása 1855-ben történt, s a Pesti Cs. K. Országos Főtörvény­szék és Telekkönyvi Tanács által vezettetik. Mértékhitelesítési intézet nincs. Cselédrend­szer a cs. k. szolgabírói hivatal által Kalocsán kezeltetik. Takarékpénztár nincs. XXVII. Községi vágóhíd nincs. XXVIII. Községi kezelés alatti világítás nincs. XXIX. A mezei gazdászat a nép ipara és szorgalma által jövedelmezőbbé tétetett. A község határában jövedelmező források a földművelés, marhatenyésztés és méhészet. Kö­zség földjei, haszonbéri bevételei, szántó- és kaszálóföldekből 1092 Ft, korcsmáltatásból 92 Ft. A közlegelőn semmi javítások sem tétettek. XXX. A mezei gazdászat főtényezői: földművelés, marhatenyésztés és méhészet. Szarvasmarha van a magánosok birtokában 600 db. Lótenyésztés nem emelkedik ugyan, de mindamellett van ló 450 db. XXXI. Szőlőmívelés jó karban van és nagy szorgalommal folytattatik, de más szom­széd községek határaiban, miután a község határában szőlő nincs, és a határ fekvésénél fogva nem is lehetne. Erdőjövedelem nincs. XXXII. A községi kiadások összesen 2246 Ft 82 kr-t tesznek, ebből: Országos fejedelmi adóba a község földjéért és legelőjéért 638 Ft 52 kr Kormánylapért 6 Ft — Tiszti és szolgák fizetéseikre 843 Ft 50 kr Éji örök díjazására 63 Ft — 299

Next

/
Thumbnails
Contents