Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 2. Akasztó község Ács-Ökördi pusztával

XVI. Szegényi intézetek nincsenek, egyedül erre a célra fordítható a szegények pénze alapja, mely 170 Ft 52 Vi kr-ból állván, a községi bíró által kezeltetik. XVII. Országos, vagyis álladalmi hátralék 1974 Ft 49 kr. XVIII. Az 1860. évi közmunkaváltság fejében 2 igás és 33 kézi munka napszám megváltása fejében befolyt 14 Ft 91 kr is a cs. kir. adóhivatalnál bevétettek; hátralék nincs. Országutak jelenleg a határon keresztül nem vezetnek, egyedül már régi időktől Baja, Szabadka és Újvidékről Pestre vezető régi — de jelenleg országúttá eltörlött közlekedési út, mely száraz időben mint jó karban helyezett országút töltésekkel és hidakkal ellátva volt —járható, azonban vizes s téli időkben csaknem járhatatlan, arra semmi közmunkaerő jelenleg nem fordíttatván, és így nagy kiterjedése miatt e kis község által jelen jó karban fent nem tartható, miután a községre vetett közmunkaerő leginkább a kalocsai—kecskeméti országút csinálására fordíttatik. A határban 7 fahíd létez, ezek közül 3 jó, 4 pedig romiadó állapotban áll. Faültetés határunkban siker, eredmény nélküli, miután a föld vizenyős és szikes, és e számtalanszor ültetett fák azonnal kivesznek. XIX. Községi adókivetés a 4 egyenes adónemre: 3459 Ft 10 1/2 kr után 90 kr-jával tesz 2869 Ft 89 kr-t, ezen összegből az egyeseknél még hátralékban kint van 1076 Ft. XX. A bevétel és kiadásokróli kimutatás a '/' alatti melléklet szerint. XXI. A községnek követelési állapota Judák Mihály pénztárnok 1856/7. évi pótadóról vezetett számadásaira a cs. kir. megyei számvevőség által tett észrevételek szerint 51 Ft 71 kr. Zsellér János pénztárnok 1858/9. évi pótadóról vezetett számadásaira tett észrevételek szerint 43 Ft 68 kr, azonban mind a kettő részéről alapos okokkal támogatandó felvilágosítás írandó lészen. XXII. Vámbér, sem hidak, sem csatornák nem léteznek. XXIII. A fogyasztási adó folyó évre tesz 438 Ft 40 kr, ezen összeghez járul még a bormérető haszonbérlők éveként 180 Ft, a többi pedig a szőlőbirtokosokra aránylag kivetve, 318 hold szőlő után 82 kr-ral vettetvén ki s szedetik be a községi adószedő által, aki is havonként előlegesen a cs. k. adóhivatalhoz befizeti. XXIV. Húsmérési szabadalmazások nem léteznek, ezen jogot gyakorolja még a volt földesuraság, ki is azt bérbe adván izraelitáknak, egy rendes és tanult mészáros által vágatják, minthogy a lakosság kevés húst fogyasztván el, leginkább csak juhok vágatnak. XXV. Ügyvédek, mérnökök, orvosok és sebészek Akasztón nincsenek, az utolsó állomás betöltése jelenleg terveztetik. Kereskedő van 3, iparos 20, ezek közül 2 asztalos, 2 kerékgyártó, 2 kovács, 1 lakatos, a szabó, 12 takács, kik mindannyian különféle, de nem helybeli céhekhez tartoznak; gyárak s gőzmalmok a község határában nem léteznek. XXVI. Telekkönyv az adóra nézve 1850—51. évben, hiteltelekkönyv pedig 1855. évben készíttetett, ezek azonban, minthogy a határ 1856. évtől jelen ideig is még rendeztetik, s a határból 4600 hold az uraság részére hasíttatván ki, a fentmaradt pedig tagosíttatik, érvénytelenek, így mind a két tekintetben telekkönyvek készítendők lesznek. Mértékhitelesítő intézet Akasztón nincsen, minthogy erre nézve Kecskemétről szokott kijönni, és azokat az egyes hitelesíttetők fizetik. Cselédrendszer. Az illető cselédek cselédkönyveiket a községi elöljáróság útján nyerik, ezek azonban hitelesítés végett a cs. k. járási szolgabírói hivatalhoz mutattatnak előbb be, községi vélemény mellett. Takarékpénztár nem létez. XXVII. A községnek tulajdon vágóhídja nincs, van egy a volt földesuraság épületében, amit az bérlőknek szokta kiadni. XXVIII. Utcai világítás egyátaljában nincsen. 29