Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 35. Szentbenedek község

A reformáta egyházban lelkész Szász István úr, kinek fizetése készpénzben 30 forint, búza 40 pesti mérő, árpa 10 pesti mérő, zab 10 pesti mérő, hús 100 font, só 100 font, faggyú 25 font, méz 4 icce, káposzta 100 fej, bor 2 akó, széna 4 boglya = 80 mázsa, nád 300 kéve, fa 7 öl, lágy, szántóföld 20 hold, ezen kívül a keresztelési, esketési és temetési mellékes jövedelem, mely évenként alig tesz 10—15 forintot. Segédlelkész a református lelkész úr által sem tartatik. Egyház van kettő: római katolika és reformáta. A helybeli izraeliták egyházi tekintetben a kalocsai rabbinátushoz tartoznak. XXXIX. Régi romok, históriai nevezetességek nincsenek, népmondák a helybeli római katolikus templom korából merített — a nép ajkán különféle alakban forgó — következő egyetlen adomából folynak. Azon hely, hol jelenleg a római katolikum [!] templom áll, egykor magukat Isten dicsőségére szentelt jámbor szüzek lakhelye volt. Monda szerint a kolostor falai a most is fennálló római katolikus templom falába lőnek beolvasztva. Török, tatár, tudj' isten, mi, vagy és ok egyszerre a szüzeket oszolni készteté, akkor-e vagy később, ugyancsak az itt állott zárdának 3 istentfélő tagja, név szerint Hédervári Orsolya, Kondorai Katica és Peczeparti Ilona a már elpusztult kolostor helyén és falaiból saját költségükön a máig is fennálló római katolikus templomot emeltették.

210 Mi igaz ezen mondából, mi nem, azt, mivel a történeti alap hiányzik, bajos lenne meghatározni, de a templom gót stílban készült ablakai, az erős vakolat, egy pár szükségbőli ásatás alkalmával a templom körül talált romszerű maradványok s régi pénzek a hely lakul használt régiségére mutatnak. S hogy a szájról szájrai hagyomány a kolostor elpusztulása s a templom keletkezési korát szinte Szent István korába, a keresztény tan magyar honi bölcsőjébe viszi át, ennek talán a vidék fekvése, mely hajdani elszigeteltségénél fogva az üldözött kereszténységnek már kezdetben a legbiztosabb menhelyet nyújthatta, szolgál forrásul. A találgató ész az első időben a templomokat, kolostorokat csak az ily elszigetelt helyekre képzelvén józanul építhetni, mint aminő e község határa néhány századdal előbb lehetett. Szentbenedek, 1860. június 24-én. Gera József [s. k.] jegyző Samu Mihály [s. k.] bíró A templom 1720-ban épült, majd az 1892-es tűzvész után átépítették. BOROVSZKY 1/58. 294