Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 35. Szentbenedek község

ható azonban, hogy miután a községi faiskola főútja ily lúgos vesszőkkel folyó évben a legjobb sikerrel végigültettetett, majd a jó példaadás a tenyésztésben követökre talál. Az erdészetet illetően e község lakosai saját használatukra egyedül fűzfát tenyésztenek. Van mintegy 40 hold fűzerdő, melyben minden lakosnak van 200—300 D ölnyi füzese. A fűzfákat 5—6 évben egyszer meg szokták csonkolni, néha pár ölre valót egyikmásik gazda ki is vág, de ezt eladásra nem, egyedül saját konyhája és szükségletére fordítja. Az uraságnak — a kalocsai főkáptalannak — van még e község határában mintegy 80 hold részint kemény, részint lágyfa erdeje. Benne erdőfelügyelöt tart, s évenkint a téli időszakban bizonyos mennyiségű fát kisebb részletekben elárvereztet. Ebbőli jövedelme itt tudva nincs. XXXII. A község általános figyelmét igénybe vevő kiadáson nem érthetünk mást, mint például egy nagyobbszerü építkezést vagy költséges beruházást, mert egy kút, egy híd, egy kerítés- vagy egy kapukészítés, szóval az évenkint szokott mindennapi kiadás nem költheti fel a község általános figyelmét. Már ilyen nagyobbszerü kiadásnak legalább folyó évben nincs, hacsak ide nem értjük a községi faiskolában selyemtenyésztés végett építeni célzott kisded konyhát, mely mellesleg mondva szinte nem érdemli meg a lakosság általános figyelmét. Ezen kunyhó építésére, egy kút, egy kapu és többféle kertészi eszközök s magvakkal együtt 216 Ft íratott elő utólagosan. Jóváhagyásunk még nincs, de ha megérkezik ezen költség, a község véletlen bevételeiből lesz fedezendő, melyek között első helyet foglal a községi kaszáló jövedelme, hol az előírt bevételt a valóságos bevétel eddigelé — ide nem értve a sarjútermést — 140 forinttal ausztriai értékben túlozza. XXXIII. Katonaállítás, mint más, úgy ezen községben is folyó évben nem történt. Az 1859. évi sorozás alkalmával azonban az I. korosztályban volt 9, a II. korosztályban 10, III. korosztályban 9, IV. korosztályban 9, V. korosztályban 8 hadkötelezett. Besoroztattak az I. korosztályból 2, a II. korosztályból 2, összesen négyen. Hivatalból felmentettek az I. korosztályból négyen, II. korosztályból ketten. Végleg alkalmatlanoknak találtattak az I. korosztályból ketten, a II. korosztályból 1. Ideiglenesen alkalmatlanok 1 az I. és a II. korosztályból. Több korosztályra nem került sor, Az illeték, tudtunkra, az egész járásra nézve van megállapítva, és sorolás alkalmával az összes I. korosztálybeliek jönnek vizsgálat alá. Ha ezekből kitelik az illeték, jó, ha nem, jön a sor II. korosztályra, és minden tekintet nélkül arra, hogy talán némely község népességaránylag az I. korosztályból újoncilletékét már kiadta, a II. korosztály katonaalkalmas egyénei szinte besoroztatnak. Éppen azért az illeték száma a községekre nézve hol több, hol kevesebb, aszerint, amint több vagy kevesebb újoncköteles egyénei találtatnak. Itt a katonaköteles egyéneket — az igaz, hogy a lakosságnak módjában sincs — nem szokták megváltani. XXXrV. Pénztárak ellenjegyzését (Scontrirung) koronként a cs. kir. tekintetes szolgabírói hivatal, járási és megyei adófelügyelő urak, néha a nagytekintetű cs. kir. megyei hatóság küldöttjei gyakorolják. Egyébiránt a községi bíró és jegyző naponként és szigorúan őrködnek a pénztár állapotja felett, ezenkívül minden hó végén a bevétel és kiadás menynyiségét megállapítván, a maradványt, valamint a tett észrevételeket a pénztári naplóba bejegyzik. 288