Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 35. Szentbenedek község
XXI. A község követelő (aktív) állása felsőbbileg helybenhagyott előszámítás szerint. Ha ez alatt a község csupán azon követelését értjük, melyeket folyó évben bevesz ugyan, de amelyek a kiadások fedezésére még ez évben múlhatatlanul felhasználtatnak, úgy a község követelő állapota folyó 1860. évben 1639 forintot tesz, ha pedig összevéve a község minden ingó és ingatlan vagyonát, a község követelő állásán inkább azon birtokállapotot értjük, melyben a község a legközelebbi év végén tett számadás alkalmával találtatott, s melyben — miután a község birtokának egyedül hasznát élvezheti, de azt véglegesen el nem idegenítheti — folyó évi számadás alkalmával kevés különbséggel találtatni fog, úgy a község aktív állapota 11 273 forint 93 kr, mely összegben a község tőkepénze, úgy szinte minden ingó s ingatlan, elidegeníteni nem szándékolt javai becs szerinti pénzértékre változtatva bennfoglaltatnak. A község tőkepénze 650 Ft, elég biztos helyen van arra nézve, hogy érte a község legalább ezúttal pert indítani ne kényteleníttessék. XXII. Mint urasági tulajdon e községhez tartozik az úgynevezett Biskói-rév, melyre nézve az átkelési árszabályzat a Cs. Kir. nagytekintetű Pest-Solt Megyei Hatóságnál most van tárgyalás alatt. Eddigelé zsinórmértékül az átkelési díjak szedésében az 1837. évi Tolna megyei gyűlésen megállapított árszabályzat szolgálván, mely szerint egy gyalog embertől 1 kr, egy üres kocsitól 4 kr, egy terhes kocsitól 6 kr, s minden db igavonó jószágtól 2 kr ausztriai értékben fizettetett átkelési díjul. XXIII. A fogyasztási adó e községben folyó év május 1-én lépett életbe, haszonbérbe a 1 1/2 évre kötött szerződés értelmében maga a község vette ki évenkint fizetendő 180 Ft 30 kr-ért. Természetes, hogy a helybeli két korcsma és a Biskói-révben — mely fogyasztási adó tekintetében is ide van kapcsolva —- egy év alatt elmérendő bormennyiség fogyasztási díja nem fedezi az egyévi fogyasztási adót. Szükséges lett volna tehát vagy az egyes gazdák által behozandó csekély mennyiségű bort is megadóztatni, vagy a korcsmákból befolyó fogyasztási adón túl a kibérlési összegig fennmaradó summát a lakosokra egyszerűen kivetni. Az elsőt a gazdaság, utóbbit a zsellérek nem fogadták el. A községi választmányi ülés tehát abban állapodott meg, hogy a fogyasztási adót a gazdaság fogja bírni a községtől mintegy alhaszonbérbe, ki is a korcsmában kimérendő bortól megveszi ugyan a szokott díjt, de a lakosokat e tekintetben nem adóztatja, a haszonbért havonként pontosan fizetni s a beszedett fogyasztási díjon felüli összeget saját pénztárából pótolni köteleztetik. XXIV. Húsmérési szabadalmazások itt nincsenek. Húsmérés tekintetében e község nagyon hátra van, ebbeli szükségeit saját gazdaságából télen friss, nyáron füstölt sertvéshússal, lúd, csirke, galamb, kacsa és pulyka aprójószágokkal pótolja. Sátoros ünnepekben, amennyibe helyben még ilyenkor sem vágnának, a lakosság magát az egy-egy órányira fekvő Paks, Dunapataj vagy Kalocsa városából látja el. XXV. E község a szomszéd Úszód és Lak községek között mintegy középhelyen feküdvén, azért a különben e 3 község által fizetett községi orvos, Gyurcsok István és bába, Sajgó Eszter e községben bírnak — az első Szentbenedek község által fizetett, utóbbi önköltségén bérelt — lakással, kik tehát természetesen itt is laknak. Van három kiskereskedő, kik mindannyian izraeliták, ezenkívül 9 takács, 3 kovács és két csizmadia, kik egyébiránt, a kovácsokat kivéve, csak télen űzik mesterségüket, nyáron mezei munkát folytatnak. XXVI. A hiteltelekkönyv e községben az 1856. évben alakíttatott meglehetős hiányossággal, különösen a térmértékeket tekintve. Sok helyt még egyszer annyi, más helyt felényi a valódi birtok, mint [az] a hiteltelekkönyvben foglaltatik. 285
