Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 35. Szentbenedek község

V. Katonai beszállásolás e községben nem lévén, kaszárnyák sincsenek. VI. Községi épületekrei ügyeletet illetőleg nem mondhatni, hogy ezekre kellő gond nem fordíttatnék. Rendesen meszeltetnek, takaríttatnak, javíttatnak, de ezen tatarozás, javítgatás olyanformán veszi ki magát, mint midőn a fót hátára fót vettetik. A községi épületek, községháza, jegyzői és orvosi lak elrongyolódtak, az egész járásban, sőt a környéken sincs ezekhez hasonló. Akárhány gazda bír ezeknél itt helyben is díszesebb épületekkel, s éppen azért reménylhetö, hogy a község épületei is rövid időn [belül], szebbítésére a községnek, kellő karba fognak helyeztetni. Folyó 1860. évben egyébiránt a községi épületekjavítására tett és teendő kiadás lesz mintegy 140 Ft. A községi épületek becsára, jelesen a községházé 500, a jegyzői laké 300, az orvosi laké 200, összesen 1000 ausztriai értékű forint. A községi épületek felsőbbi rendelet folytán tűz ellen szinte biztosítva vannak, mely rendelet és biztosítás célhelyes voltát felemlíteni felesleges. VII. A község csak elemi, éspedig vallásfelekezetek szerint a római katolikus egyházközség 3, a református egyházközség szinte 3 osztályú iskolákkal bírnak. Újak felállítása, nem ugyan az osztályok többítése, mint inkább azoknak külön iskolákbai s tanítók általi képeztetésére céloztatik mindkét részről, melyekre teendő kiadásokat illető egyházak saját gondnokaik által kezelt egyházi pénztáraikból fedezik. A tanoncok száma folyó 1860. évben a római katolikusok részről 48 — férfi és nő vegyesen —, a reformátusok részéről 89, szinte vegyesen. Iskolai gyakorlat ellen, mióta a magas kormány rendeletei folytán a szülők gyermekeik iskoláztatására pénz és testi fenyítéssel szoríttatnak, kifogás nem tehető. Iskolai alapítványok a római katolikus részről a kalocsai fökáptalannál néhai Horváth János kanonok által letett 100 forint pengő, melynek évi kamatja a szegényebb sorsú gyermekek iskoláztatása, illetőleg taneszközökkeli ellátattasára szok[ott] fordíttatni. A református iskola szükségei az évenkint egyházi költség cím alatt kivetett egyházi adóból fedeztetnek. Iskolatanítók római katolikus részről Horváth István, a református részről Szabó Pál. A római katolikus tanító évi fizetése a kalocsai főkáptalantól 42 Ft és 2/4 telek föld, a római katolikus egyháztól 150 Ft. A református részrőli tanító évi fizetése: készpénzben 10 Ft 40 kr, búza 20 pesti mérő, árpa 5 pesti mérő, széna 6 jó kocsival, ölfa 3 öl puha, nád 200 kéve, hús 50 font, só 50 font, szántóföld 8 hold használata, ezen kívül minden iskolába járó gyermektől 1 véka árpa, 16 új kr és egy csirke. VIII. Vízvezetések nincsenek. Minden lakház kellő víztartalmú kutakkal el lévén látva, közkutak e községben nem szükségeltetnek. A határban egyébiránt közös itatókút van 6, mely jövőre a határrendezés folytán felmerült szükséghez képest néggyel céloztatik szaporíttatni, a ráfordítandó költségek a gazdaság külön pénztárából fogván fedeztetni. IX. Köjárdákkal e község nem bír, mint általába a járdák más nemével sem dicsekedhet. X. Koródák, szegényápoldák e községben nem léteznek. A gyógyultak, holtak számokban ki nem mutatható. Különben az általános halandóság a legközelebbi 1859. évben az összes népességnek 2 5/8 százalékát tévé, megemlítvén, hogy a szaporodás 5 százalék volt. XI. Ösztöndíj alapítványok nincsenek. XII. Dologházi és gabonatári alapítványok itt csak hírlapokból ismertetnek. XIII. A római katolikus egyház pártfogója a tekintetes kalocsai főkáptalan, a református egyházé pedig önmaga. A két egyház által képezett község egyes tagjai fejenként 282