Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 35. Szentbenedek község

burgonyát s a zöldség több nemeit, melyre a föld különösen alkalmas. Hajdan szép sikerrel tenyésztette a dohányt is, mit az egyedárusság behozatala óta az 1858. évben felsőbbi engedelemmel szinte termesztett, de azóta engedélyt dohánytermelésre — noha a föld e célra kiválólag jó — minden utánjárás dacára sem nyerhetett. A termés, vagyis inkább a vetés minősége folyó 1860. évben még eddig kevés kivétellel jónak mondható. IV. A személy- és vagyonbátorság e községben nemcsak saját hitünk, de a koronként itt megjelenő csendőrök s községi őrök elismerése szerint is e vidéken — non plus ultra — kétségtelen az összes emberiségnek az erkölcsiségben naponta való süllyedése, de hogy e községben a vagyonbiztonság mily lábon áll, legyen elég felemlíteni, miként e községben nincs egyetlen gazda, ki barmait azért, mert tán éjjel el is lophatnák, zár alatt tartaná, noha a rossz karban tartott kerítések, rosszabb kapuk — legnagyobb részt zár nélkül — a rosszakaratú egyének törekvése ellen legkevesebb véderőül szolgálhatnak. Nagyobb tanúságul felemlíttetik, miként bizonyos Esztergomi János helybeli lakos e község Úszód felől eső részén álló sertvésólának ajtaja a közlegelőre nyílik, s dicséretére a helybeli lakosságnak, sohasem kísértették meg e záratlan ólból az illető tulajdonos jószágát elorozni, akkor, amidőn sok más községekben a legerősebb zár és felvigyázat sem képes megőrzeni az éber gazdát a gonoszok szántszándékos károsításától. Rablás, gyilkosság folyó évben soha, lopás volt ugyan egyszer, de az erélyes nyomozás a tulajdonosnak 24 óra alatt ellopott jó szágáhozi jutását eszközölte. A közbiztonsági felügyeletet részint a koronként megjelenő cs. kir. csendőrök és községi őrök, részint magok az elöljárók gyakorolják, s e célból szokott a felsőbbi, minden esetben igen üdvös rendelethez képest éjjelenként 6 közlakos és egy elöljáró kirendeltetni, kiknek egy része a községházánál, másik része a községben szokta a kellő őrködést, illetőleg őrjáratot teljesíteni. A gyulladások elleni intézkedésül szolgál a lakházaknak bővizű kutakkal ellátása, szárazságban a minden háznál tartani parancsolt kapitány víz, a kémények hetenkénti seprése, az utcai pipázás tilalma. Tűzoltó eszközükül bír e község egy gyalog vízipuskát, két hordót, két bőrvedret, két csákányt, egy hosszú lajtorját, s tekintettel a község kicsinysége s arra, hogy 27 év leforgása alatt kétszer volt tűz, e tűzoltó eszközök — hozzávéve a lakosok tűzoltási készségét — még mindig elegendőnek találtattak. Az építészeti felügyeletet folyó év kezdete óta — előbb a rendetlen építkezés tanúsága szerint senki — az elöljáróság gyakorolja akképp, hogy minden építkezni, sőt épületét vagy kerítését javítani akaró egyén az elöljárósághoz szóval folyamodik, ki az építkezési engedélyt a kijelölt, s tűzrendőri szempontból megállható vonalban szinte élőszóval megadja. A községnek 1/5 része a Trieszti s az Általánosan Biztosító Magyar Társaságnál biztosítva van, azonban remény van hozzá, hogyha egykor a község terhei az úrbéri örökváltság letörlesztése s a határszabályozási költség kifizetése által csökkennek, a biztosítási üdvös intézmény felkarolása által e község önmagát biztosíttatni fogja. Megjegyeztetvén, miként az általános biztosítás az elöljáróság által már folyó évben is megkísértetett, de a túlságos teher miatt — folyó évben közös kiadásul minden lélekre 10 ausztriai értékű forint esvén — a nép nem mutatkozott még hajlandónak azt általába elfogadni, a kísérletnek azonban annyi eredménye mégis volt, hogy 36 közlakos épületeit biztosíttatta tűz ellen az Első Magyar Biztosító Társaságnál. Telepítvény semmi, új építkezés évenkint 2, a házak száma jelenleg 246. 281