Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 2. Akasztó község Ács-Ökördi pusztával

2. AKASZTÓ község ÁCS-ÖKÖRDI pusztával [Kiskőrösi járás] A Magyar Tudományos Akadémia folyó évi május 14-én és 21-én tartott ülése alkalmával egy újabb statisztikai adatolást tűzvén ki, meghagyatott a tekintetes szolgabírói hivatalnak is, hogy a kerületben létező egyes községek ily statisztikai adatokat nyújtsanak. E végre tehát a tekintetes szolgabírói hivatal által kitűzött 6pontra Akasztó községe is siet egynehány adatokat és kimutatásokat nyújtani. Éspedig Akasztó Község egyes mozzanatai s nevezetesebb eseményei leírása a Nagytekintetű Cs. K. Pest-Solt Megyehatóság által kiadott XXXIX pontokra nézve 1860. évben. I. Akasztó község összes népessége az 1857. évi népösszeírás szerint 2500, leszámítva a katonaságot, mindannyi magyar és római katolikus. II. 1855. évben epemirigy dühöngvén, 191 halálozás történt, azon időtől járványbetegség nem uralkodván, évenként csak 25—32 halálozás mutatkozik, s így az egészégi állapotjónak mondható. III. A termés minősége általában rossz, miután a földek egy része homokos, egy része vizenyős és nagy részében vak szikes; közönségesen rozs, kevés árpa, kukorica és burgonya termesztetik csak. A kereskedés, miután a lakosság élelmezésére is sem gabona, sem bor elegendő nem terem, továbbá fa vagy más kereskedelmi cikk, hajózás vagy fuvarozás sem létezvén, úgy a mezei gazdászat is — miután a községi határ csak [az] 1856. évben vétetett a tagosítás alá, mely alkalommal a különben is kevés élő földből 4600 hold az uradalom, gróf Batthyány csatád részére hasíttatván ki —, a még fentmaradt 6500 hold földnek 1/10 része jóformán vízállás, hol kiöntések alkalmával tetemes hal, teknősbéka és nadály fogatik, mely a lakosságnak nemű segedelmére szolgál. A lakosságnak földje, különösen közlegelője igen kevés lévén, a marha nem tenyészthető, mi ezelőtt legfőbb élelmi kereset volt, ezáltal trágya is, mellyel a földek javítathatnának, gyűjthető nem lévén, így valóban az is pang. IV. Személy- és vagyonbátorság nem a legbiztosabb, miután a községben több megrótt egyének vannak, különösen lopások végett. Folyó 1860. évben 26 lopás, rablás és gyilkosság azonban nem fordult elő. Ez elleni biztonságra nézve felügyelnek a cs. k. csendőrség, úgy a községi fegyveres őrök. A gyulladások elleni intézkedésekre nézve a községi elöljáróság őrködése mellett a községházánál mindenkor készen áll az udvarban nagyobb és 1 kézi fecskendő, 2 tűzi létra, 4 vas csáklya a tető leszakításra, úgy a vízhordó edények is. Az építkezésekre nézve kötelezve van minden lakos az építkezés előtt jelentkezni, s ezután az arra nézve kijelölt községi bizottmány a helyszínére menvén, kitűzi az építendő tárgyak fő pontjait és vonalait, mindenkor szem előtt tartván az épületnek rendbeni hozatalát, úgy azoknak rendes távolságbani felállíthatását. Tűzkármentesítési ügynökség helyben nem lévén, a biztosítás, mely igen csekély számmal teljesíttetik, szomszéd Kiskőrös [Kis Kőrös] mezővárosban történik. Tűzoltó eszközök léteznek a községházánál, éjjel-nappal készen állnak pedig 2 nagyobb és 1 kisebb fecskendőkből satöbbi. Az irat külzetén 390/1860. járási iktatószám. 27