Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 34. Szalkszentmárton mezőváros

meglévő pesti hiteltelekkönywel meg nem egyez, mely csak a tagosítás előtti telekkönyvek céltalan voltát tanúsítja és időelőttinek mutatja. Minek helyreigazítása tekintetéből elkerülhetetlenül szükséges leend egy egészen új hiteltelekkönyvnek szerkesztését eszközölni. Miután az előbbi haszonvehető állapoton kívülivé tétettek. Mértékhitelesítő intézet Dunavecsén van, melyhez ezen község is hozzájárul. Cselédrendszer felbontatott és jelenleg a Dunavecsei Cs. K. Szolgabírói Hivatal által kezeltetik. Takarékpénztárak e községben nincsen[ek]. XXVII. Községi vágóhíd van egy, melyen évenkint vágatik szarvasmarha 26 db, juh 160 db. XXVIII. Utcai világítás nem létezik. XXIX. Miután az elkülönzött közlegelőből 800 hold a közlakosság közt szétosztva szántóföldekké alakíttattatott, a gazdasági ágazatok e neme jövedelmezőbbé tétetett. Községi haszonbéri bevétel 700 Ft-ra rúg ausztriai értékben. Községi jövedelemforrások következők: Községi haszonbéri bevétel 700 Ft — Bormérési jog haszonbére 630 Ft — Puszták adókezelésért 94 Ft 50 [kr] Tőkepénzek kamatai 98 Ft 92 [kr] Rendkívüli bevételek 73 Ft 50 [kr] Vásári jog évi jövedelme 18 Ft 90 [kr] Faiskolából bejövendő haszonbér 30 Ft 55 [kr] Öszvesen: 1 646 Ft 37 kr ausztriai értékben XXX. A marhatartás a megszorított közlegelőn nem az ezelőtt kifejtett bőségben tenyészhet, minthogy a marhatartás birtokaránylag van csupán megengedve, minden 1/4 telek után 3 db. A juhtenyésztés pedig a községhez csatolt uradalmi majorságok kivételével végképp elenyészett, az említett majorságokban van mintegy 5000 finom merinójuh, melyek nemesítésére nagy gond fordíttatik. A juhtartás hiánya a közlakosságra igen érzékenyen hat, miután azoktóli előbbi jövedelmet nélkülöznie kelletik. A lótenyésztés emelésére és nemesítésére eddigien alkalmas községi ménlovak hiányában mi sem tétethetett, mely célra kívánatos, hogy jövőre a lótenyésztés emelésére két alkalmas ménló vétessék meg a község számára. Ló összesen van 486, ebből van kezelt 297 ló, kanca 150, 1—3 éves csikó 39. Mind korcs magyar faj, 12—14 markosig, rossz nevelésüknél fogva csak mezei munkára alkalmatosak. Ménes a használat alatti lovakon kívül nincs. Katonai szállítmányra találtatik 30 fogat, eladási ár 20—40 Ft ausztriai értékben. A marhák összes száma 627, ebből van tehén (eladási ár 30—60 Ft) 347, ökör (eladási ár 60—100 Ft) 280 db. Magyar faj, rossz és hanyag gondviselés mellett a tenyésztés mindég csökken. Sertés van összesen 315 db. XXXI. Szőlőművelés rossz karban és alacsony fokon létezik, miután annak célszerű kezelésére kevés gond és szorgalom fordíttatik. Szőlő van 200 hold, mely középszámítás szerént megterem 400 akó bort. A szőlők részint fekete televényes homokban, részint sárgás könnyű homokon vannak. Erdő a községi határban van, 579 hold, melynek tiszta jövedelme 2463 Ft-ra tétetik, és méltóságos gr. Széchenyi Kálmán uradalmi erdésze által kezeltetik. 276