Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 33. Sükösd község

XV. Az árvabizottmány által kezelt pénzösszegek Kalocsán puhatolhatok az árvabizottmánynál ki. XVI. A község kezelése alatt van egy szegénypénztár, melynek tökéje 273 Ft 58 kr-t tesz jelenleg. XVII. Országos vagy álladalmi adóhátralék nincs. XVIII. Közmunkaváltsági pénz 6 Ft 30 kr-t tesz. Országutak javíttatnak, hidak nincsenek, faültetések eszközöltetnek, melyek az elöljáróság által gyámolíttatnak. XIX. Folyó évi községi adó 1835 Ft 9 kr, hátralék az előbbi évekről 450 Ft 36 kr. XX. Felsőbb helyen helybenhagyott számítás szerint bevétel magánjövedelmekből 2873 Ft 60 kr, adóból 1835 Ft 69 1/2 kr. Kiadások: plébánia, tanácsi, tiszti fizetésekre, kijavításokra satöbbi 4709 Ft 29 1/2 kr. XXI. Községi követelő állapota a felsőbb helyen jóváhagyott előszámítás szerint 2873 Ft 60 kr. Községi tőkék nincsenek, mely felett tárgyalások folyamata léteznének. XXII. Vámbérrendezés nincs. XXIII. A fogyasztási adó a község által kezeltetik, melynek összege évenként 721 Ft 50 kr, ebből borfogyasztás az uradalmi korcsma haszonbérlő által fizettetik 277 Ft 20 kr, húsfogyasztás[i adó] az illető húsvágó által fizettetik 100 Ft 80 kr, összesen 378 Ft, a fennmaradt 343 Ft 50 kr [a] bortermés akószáma után [az] egyes birtokosokra aránylag vettetett ki. XXIV. A húsmérés a most fennálló ipartörvények szerint gyakoroltatik. XXV. Ügyvédek, mérnökök, orvosok nincsenek. Sebész Nádudvar községgel közösen egy. Kereskedő 4. Gyárak, gőzmalom és céhtanyák nincsenek. XXVI. Telekkönyv alakítása 1855. évben történt, és az a Pesti Cs. Kir. Telekkönyvi Tanács által vezettetik. Mértékhitelesítő intézet Kalocsán, a járás székhelyén. Cselédrendszer a Kalocsai Cs. Kir. Szolgabírói Hivatal által vezettetik, takarékpénztár nincs. XXVII. A községi vágóhíd az illető iparos tulajdon lakánál létezik. XXVIII. Községi kezelés alatti utcai világítás nincs. XXIX. Gazdasági ágazatok, nevezetesen a földművelés, szőlőtenyésztés a nép szorgalma által tétetik jövedelmezőkké. Községi haszonbéri bevételek: 1. Szántóföldekből. 2. 2/4 évi bormérési jog. 3. Malomjövedelem. A közlegelők, mely[ek] a szabályozás előtt jóformán haszonvehetetlenek voltak, a szabályozás után nemcsak haszonvehetővé, hanem egyszersmind a lakosság javára jövedelmezőbbé tétettek. XXX. A mezei gazdászat fő tényezője: gabonatermesztés, marhatenyésztés a közlegelőnek osztása után emelkedettebbnek mondható. Magánosok birtokában szarvasmarha létszáma 1277 darab. Lótenyésztés csekély emelkedése miatt pangásba van. XXXI. Szőlőmívelés közönséges, amennyiben a községnek magának mintegy 80 hold erdeje van, az házilag kezeltetik, melyből a község évenkint a község szükségleteit fedezi. A fennmaradt ölfák, mintegy 40 öl mint fölösleg eladatnak, továbbá az erdő közti ligeteken termett szénából a községi konvenciós helybeli lelkész úr elégíttetik ki, a fennmaradt rész a község javára fordíttatik, mely mintegy évenkénti 100 Ft-ot jövedelmezhet. XXXII. Községi kiadások: országos adókra, kormánylapokra, konvenciósokra, írószerekre, világításra, utazási költségekre, járási postásokra, nyomtatványokra, közbiztonságra, árvabizottmányra, épületek biztosítására, utak javítására, iskolaköltségekre, véletlenekre vannak. Ezek fedeztetnek: korcsma-haszonbér, földhaszonbér, fu- és rételadásból, malomjövedelem, legelőpénz és csekély rendkívüliekkel, amennyibe a bevételek a kiadáso271