Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 31. Rékas község

XXXIX. Régi romok Rékas község határában nincsenek, sem valamely históriai nevezetességek nem találtatnak. Népmonda egyetlen, az úgynevezett Sinka-halmáról él a török járatból a nép száján, mely szerint a község déli részén egy domb Sinka néven mai napig hívatik azon néphöstöl, aki állítólag a szolnoki várban uralgó török örizetet túlságos testi erejével ijesztgetvén, közülök többeket elfogdosott, s azokat a nevezett dombra hurcolván, egyenként kivégezte s ott elásta. Kelt Rékason, június 29. 1860. Jánosi János [s. k.] bíró Tornyos István [s. k.] községi jegyző Pótlék a statisztikai adatokhoz Az I-re: Rékas községben a legközelebbi népszámlálás eredménye biztos tudomás alapján, hacsak még az ideig valamely pusztító járványok a lakosság számát tetemesen meg nem apasztandják, több száz főnyi szaporodást fog mutatni, annálfogva bizton felvehető, miszerint 4 év múlva Rékas község népessége a 4000 lélekszámot meg fogja valamivel haladni. A Il-ra: A bűnvádi és börtönügyi statisztikához a következő adatokkal járulunk, úgymint 1859. évben: a) Lopás miatt fenyítve volt 12 egyén, kik közül mint ismétlös megrögzött tolvajok kettő huzamosabb időre elzárattak, b) Emberölési bűntett miatt el van zárva 1. c) Verekedésért volt büntetve 7. d) Apróbb civódásokért megfenyíttetett 12. Öszvesen: 32. Továbbá a községnek van börtöne, meglehetős biztonsági állapotban, a tisztaságra folytonos ügyelet van. A Ill-ra: Az élelmi cikkek, nevezetesen a marhahús árát részint a nagytekintetű cs. kir. megyehatóság szabályozza, részint a metsző-baromvágók versenye által mérsékeltetik, annyira miszerint a marhahús-kelet idején 7—8 új kr-on méretett a marhahús, átalában pedig a szabályozási áron alól rendesen 1—2 kr-ral. Ami a gabonaneműk és kenyérárakat illeti, azt a legközelebbi szolnoki, mondhatni országos piaci ár szabályozza. A IV-re: A közmunkaerő az 1860. évre szóló összeírás szerint tesz: a) Szekeres napot 829, b) Gyalog napot 3000. E szerint a szekeres napok kézi napokra redukáltatván 1658. Lett az egész munkaerő gyalognapokban 4658 napszám, mely munkaerő a szolnok— jászberényi útvonal újból építésére s fenntartására fordíttatik. Az V-re: Az egészségügyi statisztikai adatok a községi orvosi hivatalhoz tartozván, ezekről semmi kimutatással nem szolgálhat a község-elöljáróság. Végre a Vl-ra: Kőszén- vagy más ásványnemek ezen község határában nem találtatnak. Kelt Rékason, július 15. 1860. Tornyos István [s. k.] jegyző —*ISÍll§ÍPil ack Jánosi János [s. k.] bíró Rékas község pecsétje 264