Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 31. Rékas község

31. RÉKAS község [Ceglédi járás] A községi élet egyes mozzanatait s nevezetesebb eseményeit a történt hatósági intézkedésekfigyelembevételével e megyehatóság rövid vázlatban a legkisebb részletekig tudni akarván, az illető községek polgármesterei, bírái és jegyzői a következő adatok pontos és kitartó szorgalommali lelkiismeretes megszerzése, illetőleg közlésére utasíttatik Mely fentebbi tisztelt rendelet következtében Rékas község részéről a következő adatok összeszedése alázattal megkísértetett, nevezetesen: Rékas községe — régi magyar falu —, melynek telepítése az őskorban tétetvén, meg nem határozható, fekszik Szolnokhoz északnyugotra 2 mérföldre, a szolnok—jászberényi országútvonal mellett, a Zagyva folyam partján, mely ezt o^ formán köríti, s hihető, miszerint nevét is ez adta, miután itt a Zagyván átkelés mindjárt kezdetben feltartatott, és így rév volt, mely a régi időkben fonott oldalú kompokon vagyis kasokban gyakoroltatott, s inneni elnevezése Révkas, vagyis rövidítve Rékas származott.

188 Némelyek állítani akarják, miszerint Rékas nevezetét vette Attila nejétől, Rékától, mely állítólag tájon temettetett légyen el, azonban ezen állítás semmi históriai alappal nem bír, sőt még nyelvtani hihetősége sincsen, mivel ez esetben azonnal Rekásnak és nem Rékasnak neveztetett volna el. Különben a magyar nemzet ősei eránt soha sem volt annyi kegyelettel, hogy neveiket igyekezett volna ez úton megörökíteni. Régisége azonban onnan is bizonyos, mivel adatokkal bebizonyítható, miszerint még a mostani népes Abony városa is fíliája volt, s Újszász pedig mint fíliája az utolsó évtizedben vált el tőle. I. Rékas község összes népessége az 1857. évi országos népösszeírások szerint tesz öszvesen 3833 lélekszámot. Ezek között nemzetiségre nézve 3763 magyar és 70 zsidó = 3833. Vallás tekintetében római katolikus 3756, izraelita 70, protestáns 7, öszvesen 3833. II. Közegészségi állapot átalában jó. III. A föld termékenysége középszerű, sőt átalában jónak mondható volna, ha a józan gazdászati elvek szerint míveltetnének a szántóföldek, és ámbár a földvegyület, a felette kevés homok s túlságosan sok székagyag [!] vegyülete miatt nem könnyen mívelhető, mégis okos vetésforgás behozatalával a föld termékenysége trágya nélkül is fenntartható, sőt némileg felfokozhatóvá is tétethetnék, holott a mostani zsarolási mívelésmód mellett már nagy részben alig hogy a magot adja vissza. A vele mostohán s tudatlanul bánó gazdának, el lévén az egész községi határ csermolyával borítva, úgyhogy ha e vészthozó gyomnak eleje nem vétetik, a községi határ búzatermései végképpen megsemmisülendenek, s kivéve egynehány tehetősb gazdát, aki trágyával győzi, a többit a sessionális községi határbeli földek bizonyára kenyér nélkül hagyják. Ezen hanyatlás oka főképpen abban rejlik, mivel az 1836. úrbéri törvények szerint a jobbágy tulajdonosává tétetvén a bírt úrbéri földnek, rögtön annak tetszés szerinti kizsarolásához fogott, s azon időtől fogva földjét mindég szemes élet előállítására szorítván, azt immár végképp zsarolnia sikerült, s jelenleg búzatermés helyett csermolyát arat és gazzal kell beérnie, holott okszerű vetésforgás mellett folytonosan trágya nélkül is erőben tar[t]hatta volna fel földjeit. Egyes példák ugyan vannak eltérők ezen általános zsarolási rendszertől, de ezek rendesen követőkre ritkán találnak. A Rékas név a szláv réka, „folyó" főnév magyar „s" képzős származéka. KISS 1978, 712. 250