Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 1. Abony mezőváros

A községi haszonbéri bevételek következők. a) A város 400 osztályozott hold tanyaföldjének egy évi haszonbére 2 983 Ft 87 kr b) Egy negyedévi kocsmáltatási jog haszonbére 262 Ft 52 kr b) Kocsmaház 1 évi haszonbére 110 Ft 50 kr b) 1 telek jegyzőföld haszonbére 291 Ft 10 kr Összesen: 3 647 Ft 99 kr c) Elegyes bevételekből a községeknek évenkénti jövedelme tehető 200 Ft — Közlegelőjük csak a volt úrbéri telkeseknek van, mely 1846. évben hasíttatván ki, ugyanazon karban van, amelyben birtokukba bocsájtatott. A község jövedelemforrásai, a föntebb elősorolt haszonbéri és elegyes bevételeken kívül, a községi pótadó; más jövedelmi forrása nincs. XXX. A marhatenyésztés az 1846. évben végrehajtott tagosítás és összesítés olta folyamatosan hanyatlásban van, miután az akkoráig fönnállott nagy terjedelmű közlegelő olyképpen szűnt meg, hogy a közbirtokosság legelőilletménye tanyaföldjénél adatván ki, szántás-vetésre használtatik. A volt úrbéresek illetősége megmaradt ugyan egy tagba, de annak mennyisége is az úrbéri per következtében annyira leszállíttatott, hogy az igavonó marhák, fejőstehenek és sertések eltartására is alig elégséges. Mindezek folytán egyrészről a szarvasmarha-tenyésztés csupán a gazdaság vezetésére szükségelt számra szorítkozik, a birkatenyésztés pedig végképp megszűnt. Magánosok birtokába következő mennyiségben vannak szarvasmarhák: a) jármos ökör 544 db, b) gulyabeli marha 355 db, c) fejőstehén 596 db. A lófaj átalán véve rossz, azonban annak nemesbítésére a cs. kir. magos kormány által 1857. évben saját ménéi által gyakorlatba vett hágatási rendszer előnyösen hat. Egyébiránt a lótenyésztés a már föntebb kiemelt okoknál fogva szinte hanyatlik. XXXI. Szőlőültetvény mintegy 600 hold van ekkoráig a község határában, ezek mind kerti szőlők. Erdő csak annyiban találtatik a határban, amennyiben a közös uradalom által mintegy 300 holdnyi terület a homok fölfogása tekintetéből fákkal már régebben beültettetett, azonban [a] beültetett területnek mintegy 1/4 része nevezhető csak erdőnek, a többi részint legelő, részint kopár homokbucka. A termelt fa (akác és topoly) a tulajdonosok által használtatik föl, a kezelésnél ki-ki saját tetszése szerint jár el. XXXII. Figyelmet érdemlő nagyobb kiadások közé a hivatalnokok és szolgák évi járulékaik, úgy a hivatalok ellátási és épületek fönntartási költségeit ide nem értve, a következők sorolhatók: a) A Kecskeméten építendő ménintézeti istálló építési költségeihez járul a község 4185 Ft 3 5/10 kr-ral, mely összeg háromévi részletekben, a termesztmények árában fölsőbbileg elfogadott összegből ajánltatott meg és fog fizetni. b) A Cegléden központosított járási árvabizottmányi hivatalnokok fizetéséhez és a hivatal fölszereléséhez járul évenként a község 879 Ft 98 kr-ral, mely a megállapított költségterv szerint a községi pótadóból fedeztetik. c) A járásban fölállított közbiztonsági őrök évi fizetéseihez járul a község 670 Ft 8 5/10 kr-ral, mely szintén a községi pótadóból fedeztetik. XXXIII. Újoncozás. A legközelebbi újoncozás 1859. évben történt, összeíratott 4 korosztály. Az I. korosztályba 219 újoncköteles, kik között 1858. évben besorozott önkénytes 24