Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 29. Páhi puszta

29. PÁHI puszta [Kiskőrösi járás] Páhi adóközségi élet egyes mozzanatainak, s nevezetesebb eseményeinek rövid vázlata I. Páhi pusztai adóközség alakult 1853-ban, áll pedig 6 pusztából, úgymint Szűcsi, Tabdi, Csengőd, Páhi, Kaskantyú, Cebe [Czebe] pusztákból. Népességre nézve puszta Szűcsiben 3, puszta Tabdin 36, puszta Csengődön 148, puszta Páhin 195, puszta Kaskantyún 292, puszta Cebén 62 lélek lakván, így az összes népesség száma 736 lélek. Ezek vallásra római katolikusok és protestánsok. Nemzetiségre nézve mind magyarok. II. A közegészségi állapot jó, minden ragályos betegségektől ment. III. A termés minősége a középszerűnél ritkán szokott lenni jobb, oka ennek a föld mineműségében rejlik, s abban, hogy bár némi részben okszerűbb gazdálkodás is látható, de még nagyobb részben a régibb elvek szerint folytattatik, ez pedig leginkább kifolyása azon állapotnak, miképp különösen a kisebb gazdák napról-napra szegényebbekké lesznek s a buzdítás és ösztönzés igen hiányzik. Különösen hiányzik ez tettlegesen a selymészet és eperfatenyésztés körül, holott úgy látszik, e vidék erre hivatva van. IV. Személy- és vagyonbátorság általában tűrhető őrszemmel lévén tartva a cs. k. szolgabírói hivatal intézkedései, cs. k. csendőrség őrködése és a fegyveres őrök folytonos működése által. Lopás, rablás, gyilkosság alig történt, de mi történt is, azt sem jegyzi a községi elöljáróság, erről a cs. k. szolgabírói hivatal szólhat határozottabban. Tűzvész elleni intézkedések hij anyósak, nem lévén a pusztákon fecskendezők és nevezetesebb oltószerek. Építészeti felügyeletre nézve a pusztákon különösen semmi intézkedés nem létezik. Tűzkármentesítés kevéssé pártoltatik a tehetősebbek által, a gyengébbek azt állítván, hogy mindenre pénz nem kerül. Általában az új építkezés igen csekély e részbeni előhaladásról tanúskodik. A házak összes száma 94. V., VI., VIL, VIIL, IX., X., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI. számokra a község részéről semmi megjegyezni való sem forog fenn, az azokban megnevezett tárgyak nem léteznek. XVII. Az országos, vagy álladalmi hátralék folyó évi augusztus 17-ig volt 8615 Ft 39 1/2 kr. XVIII. Közmunkaváltsági összeg tesz 32 Ft 55 kr[-t]. Országutak némileg javíttatnak. Hidak megyehatóságilag is állíttattak elő, és fenntartatnak, faültetés az utak mentében folytattatik, hanem sokat szenved kártételektől. XIX. A községi adó 1859/60-ra tészen öszvesen 1759 Ft 24 1/2 kr[-t]. XX. Felsőbbileg helybenhagyatott számítás szerint a bevétel tesz öszvesen 1759 Ft 24 1/2 kr[-t]. És ez csupán a kezelő hivatalnokok s szolgák fizetésére és a község helybenhagyott szükségleteire fordíttatik. XXL, XXII., XXIIL, XXIV., XXV. számokban foglalt tárgyakra nincs mondanivaló, mert ezek a községben elő nem fordulnak. Az irat külzetén: Páhi adóközségi élet mozzanatainak s nevezetesebb eseményeinek rövid vázlata. 390/1860. (járási iktatószám). 244