Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 28. Ordas község

kat, mintsem azok eltartására mesterséges takarmányt termesztenének, ahonnan ez idő szerént az egész községbe nincs több 673 darab szarvasmarhánál, holott ezen szám 1856. évig háromannyi is volt. Továbbá míg e község maga tartott ménlovakat, a lótenyésztés meglehetős lábon állott, de mióta az anyakancák császári mének által fedeztetnek, éppen semmi szaporodás fel nem mutatható, minek oka abban rejlik, hogy a gazdák részént előítélet, részint restség, részint naponkénti elfoglaltatások miatt nem vezették lovaikat Dunapatajra, akik pedig többszörösen is bevezették, különböző ürügyök alatt egyik napról másnapra várakoztattak, minek ismét az lett következése, hogy a gyakori bejárást megunva, lovaik üresen maradtak. Akik pedig szerencsések lettek lovaikat fedeztethetni, erőtlen lévén a mag, többnyire azok is meddőre maradtak. Átlátván tehát a gazdaság, hogy a már 307-re apadt csekély ménesét csak drága pénzen vett lovakkal tarthatja fenn, elhatározta, hogy még ez év folytán ménesét alkalmas hágóménnel ellátja. XXXI. Szőlőművelésre általában igen kevés gond fordíttatik, melynek oka abban keresendő, hogy a szőlők a legapróbb, 20 v[agy] 30 G öles részekre eldaraboltatnak, melynek azután, ha szorgalmasan műveltetik is, kevés haszna lévén, ami vetéstőli elkedvetlenődést vonja maga után. Hogy pedig gondos müvelés után a fáradságot jó borral jutalmazná meg, azt a némely többecskét bíró szőlősgazdák évi termése igazolja. Megjegyeztetik, hogy bő termés idején a legtöbbet bíró tulajdonosnak is 15 akónál több nem terem. Erdészet: faültetés szépen díszlik; minden üres tér vagy gyümölcs, vagy tüzelőfával ültettetik rendbe, mely csontolás [!]

181 útján használtatik, azonba az ebbeli jövedelem ki nem puhatolható, mivel mindenki csak saját szükségletére termeszt. A község annyi erdőt bír, hogy abból azon konvencionátusai, évi deputátuma, a középületek fűtésére szükségelt mennyiség termeltetik csak, eladásra semmi. XXXII. A község mint egyesek általános figyelmét igénybe vett kiadások a következők: a) császári országos adó, b) fogyasztási adó, c) szerző pénztári tőke és kamatfizetés, d) egyház fenntartására úgynevezett párbér, e) sorgabona minden pár személytől, egy véka búza, egy véka árpa, f) legelő-, kaszálóadó, g) kéményseprőbér, h) pásztorok bére. XXXIII. Katonaállítás korosztályonként: Korosztály Felmentetett Kiváltatott Besorozva I. 10 10 — — II. 8 5 — 3 III. 8 6 — 2 IV. 15 13 — 2 XXXIV. Pénztárak minden hó végével ellenjegyeztetnek, s ez ideig még semmi hiány nem találtatott, a pénztárnokok tőlük telhető szorgalmat, pontosságot tanúsítanak. 1 Minden bizonnyal a fák csonkolásáról van szó. 239