Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 26. Nádudvar község

XIII. A községben mint egyházi pártfogó által kezelt templom, kápolna és kereszt alapítványok nem léteznek. XIV. A község felsőbbi engedelem mellett a közös legelőből kihasított 30 darab házhelyet adván el, az azokért befolyt összeg 8954 osztrák forint. XV. Az árvabizottmány által kezelt községi árvatári összeg az 1856. évben történt átadás alkalmával volt 36 323 Ft 12 5/10 kr pengő pénzbe, a jelenlegi állását csak az árvabizottmány képes kimutatni. XVI. Van a község kezelése alatt egy szegénypénztári alap, melynek tőkéje jelenleg 198 Ft. XVII. Adóhátralék a községben nincsen. XVIII. Közmunka váltsági pénzek nincsenek, az országutak javíttatnak, hidak nincsenek, faültetvények pedig a még véglegesen ki nem jelelt országutak miatt nem léteznek. XEX. Községi adó a községi birtok után tesz 85 Ft[-ot], hátralék nincsen. XX. Felsőbbileg helybenhagyva [ ] [szer]int e községi bevétel magánjövedelmekből tesz 6479 Ft[-ot], adóból bevétele a községnek nincs. Kiadás a plébánia, tanítók, tiszt és szolgák fizetése, mérnöki és egyébfélékben tesz 6491 Ft 91 kr. XXI. A község követelő (activ) állapota a felsőbbileg helybehagyott előszámítás szerint 6479 Ft behajtható lévén. Községi tőkék, melyek megnyerése végett tárgyalások folyamatba veendők lennének, nincsenek. XXII. Vámbér nincsen. XXIII. A fogyasztási adó a községi elöljáróság által kezeltetik, melyet a községi lakosok szőlőbirtokaik után aránylagos kivetés mellett fizetnek. XXIV. A húsmérési szabadalmazások az újabb ipartörvények szerint gyakoroltatnak. XXV. A községben ügyvéd, mérnök, orvos nincs, sebész van egy, kereskedő 3, iparos van 71, gyár nincs, gőzmalom nincs, céhtanyák nincsenek. XXVI. A telekkönyv alakíttatott 1855. évben s az a Pesti Országos Cs. Kir. Telekkönyvi Tanács által vezettetik. Mérték[hitelesítő intézet] nincs. Cselédrendszer a Kalocsai Cs. Kir. Szolgabírói Hivatal által kezeltetik. Takarékpénztár nincs. XXVII. Községi vágóhidak nincsenek. XXVIII. Községi kezelés alatti utcai világítás nincsen. XXIX. A mezei gazdászatot a nép ipar és szorgalom [által] jövedelmezőbbé tette. Községi haszonbéri bevétel 890 Ft 90 kr osztrák értékben. Közlegelőn a szántóföldekké és kaszálókká lett átalakítás által javítva van. Községi jövedelmi források: földművelés, szőlőtermelés és marhatenyésztés. XXX. A mezei gazdászat fő tényezője a földművelés; a marhatenyésztés a közlegelők megszorításával alantabb áll, mint azelőtt, azonban a magányosak birtokában álló szarvasmarhák száma 912 darab; lótenyésztés az álladalmi ménlovak felhasználásával emelkedésben van. XXXI. Szőlőművelés előrehalad s nagy szorgalommal folytatódik; erdő nincs. XXXII. Községi kiadások a községi tiszt és szolgák fizetése, községi épületek fenntartáfsa], [ ], mérnöki fizetések és egyéb községi különféle nemű szükségletek fedezése s mindezen kiadások a községi vagyonok haszonbéri jövedelméből fedeztetnek. XXXIII. Katonaállítás 1860. évben nem volt. XXXIV. A pénztárnak a járási cs. kir. adófelügyelők és szolgabírói hivatal által ellenjegyeztetik. XXXV. A községi ingóvagyonok a község birtokában lévő szerek és eszközök, ingatlanok, községháza, hozzá tartozó egész telek földdel, jegyzői lakás egész telek földdel, is225