Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 25. Miske község

XXI. A községnek követelése senki irányában nincs. XXII. Vámbér nincs. XXIII. A fogyasztási adót egyezség útján a község kezeli, az 1860. évi borfogyasztás 373 Ft 25 kr, húsfogyasztás 66 Ft 70 kr, összesen 439 Ft 95 kr. Az elsőt aránylagos kivetés útján a lakosok, a másodikat a helybeli mészáros fizeti. XXIV. Miske községben csak egy mészárszék van. XXV. Ügyvéd, mérnök, orvos, sebész a községben rendes lakhellyel nem bír. Kiskereskedő van 5. Iparos van 12. Gyár, gőzmalom, céhtanya nincs. XXVI. Miske község telekkönyve a Pesti Cs. Kir. Telekkönyvi Tanács kezelése alatt van. Mértékigazoló intézet a járási területére — Kalocsán — ennek jövedelme előttünk tudva nincs. Cselédrendszer a járási cs. kir. szolgabírói hivatal által kezeltetik. Takarékpénztár nincs. XXVII. Vágóhíd egy, a mészárszékkel összekötve. XXVIII. Utcavilágítás nincs. XXIX. A kaszálók egy része szántóföldekké alakíttattak át, ezáltal jövedelmezőbbekké tétettek. A közlegelőknek azon része, mely az úrbéri egyezség szerint az érseki uradalomnak esett, nagy részben szinte mint szántóföld használtatik. Községi haszonbéri bevételek és községi jövedelemforrások a XX. szám alatt mutattattak ki. A község jövedelem fő forrása a mezei gazdászat, kisebb részben a marha- és birkatenyésztés. XXX. A miskei lakosság legnagyobb része a kor intő szavának engedvén, az eddig legkevesebb 20 rendezetlen darabokban bírt úrbéri telkeket 4 rendes tagban fogja kivenni, belátván azt, hogy csak rendezett birtok lehet a mezei gazdászat fő tényezője. Az e részbeni mérnöki munkálatok teljes folyamatban vannak. Miske községben évenkint mintegy 300 darab szarvasmarha neveltetik fel. A magánosok birtokában lévő szarvasmarhák létszáma 1200 darabra tehető. A lótenyésztés dicséretes sikerrel halad előre; a község lakosai ugyanis kiváló szép és jó lovakat nevelnek. A gazdaságnak két erőteljes magyar fajú ménlova lévén. XXXI. Szőlőművelés csekély. Erdő nincs. XXXII. A község átalános figyelmét igénybe vett kiadások az 1860. évre a következők: 1. Országfejedelmi adó és pótlékok 10 067 Ft 38 kr 2. Az összes úrbéri váltság 1/20-részét tevő egyévi részlete 19 635 Ft úrbéri tőke tartozás egy évi kamatjai 1 155 Ft 1 178 Ft 10 kr 3. Borfogyasztási adó 373 Ft 25 [kr] 4. Rendezési mérnöke ez évi díj 2 600 Ft — Összesen: 15 373 Ft 73 kr Miske község kis területét s népességének csekély számát tekintve a fent kitett roppant kiadásokat a lakosság köztudomásúlag csak a legnagyobb megerő[l]tetés mellett képes fedezni, ide nem számítván még a nem csekély összegeket tevő közvetlen illetékeket s egyéb kiadásokat, melyeknek egyénenkénti pontos kipuhatolásához hosszasb idő igényeltetnék. Mindamellett az év végével ritkán, vagy éppen nem mutatkozik hátralék. XXXIII. Az 1860. évben katonaállítás nem volt. XXXrV. A községi pénztár havonkint kétszer a községi jegyző által, hivatalos utazások alkalmával pedig a járási cs. kir. szolgabíró és az adófelügyelő urak által szokott ro222