Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 24. Lak község

Ezen felül szabad lakás és egy egész telek föld használata, melyből a község 10 mérő alá való vetés szántása, vetése, letakarítása és behordását teljesíteni köteleztetik. 2. Kántor- és iskolatanító Hosszú Sándor okleveles tanító úr 200 Ft — 2. Szabad lakás és 2/4 telek föld használata — — 2. Ugyanannak vasárnapi iskoláért 33 Ft 60 kr 3. Az újonnan szervezett altanítói állomás betöltetlen 200 Ft — 4. Templomatya és harangozó Csík József 24 Ft — XXXIX. Régi romok és historikai nevezetességek nincsenek, a község eredete felőli biztos tudomásunk nincsen. Azonban a népmonda szerint népünk valahol a mohácsi vész körül származott a Duna melletti erdőségbe, a mai puszta lakhelyre — melynek egy része már túl a Dunán van —, azonban a Duna árja és vízjárásoknak felettébb ki levén téve, ámbár a kiköltözésre többször felszólíttatván, Széles puszta és több más helyiséggel megkínáltattak, hanem az akkor még hallal bővelkedő Duna mellől eltávozni vonakodtak. De az akkor kezdett töltéseken belül a község a Duna felé esvén, a víz által mindinkább rongáltattak. Ugyanazért saját kérelmük folytán boldog emlékű gróf Kollonics László

168 kalocsai érsek mint földesúr által az az időben a lakiak által bírt és szállástanyául használt néhai Gödör község helyére kiszállíttattak mintegy 1790. évbe. Ugyanazon kegyúr által építtetett az akkor még fennálló és még romjaiba is nagyszerű volt gödöri templom helyére a mostani római katolikus templom és lelkészlak 1808[-ban]. A plébánia felállíttatott 1814[-ben], azonban a községi levéltárba községi ügyek és megyei hirdetményekről szóló könyvek 1752. óta találtatnak, de különös nevezetességű tárgyak avagy okmányok nincsenek. Tiszteletteljesen maradván Lakon, július 10. 1860. Láng Ferenc [s. k.] jegyző Varga Mihály [s. k.] bíró Lak község pecsétje Kollonich László, gróf (1736—1817) erdélyi, majd nagyváradi püspök, később kalocsai érsek. 218