Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 24. Lak község

kezménye, miért is kénytelen a község a legelöszüke miatt az egyes lakosok között birtok­aránylag a jószágtarthatás számát , vagyis a netovábbot meghatározni, s ezen korlátozás által némileg a jószágtenyésztést akadályozni. A lótenyésztésre nézve azonban a hazai vi­szonyokhoz képest vett tapasztalás szerint a lótenyésztés hátránya és a csikóknak az anya­kancákhozi aránytalansága némileg abba keresendőnek látszik, hogy sem a magas kor­mány, sem pedig az egyes községek az anyakancák számának megfelelő s a szabályok szerint minden tekintetbe alkalmas ménlovakat elegendő számmal nem tarthat, s ez okból a ménesek mindenütt hágócsődörök nélkül maradnak. A tenyésztésre alkalmas erős, jó fajú ménlovaknak a kiadott szabályok szerinti megválasztása eránti felsőbb intézkedés ló­nemesítés előnyére ugyan, hanem a magkancák számához aránylag elegendő számú sza­bályszerű alkalmas ménlovak hiányában a tenyészet hátrányára látszik lenni. Ugyanazért a tenyészet előmozdítására szükséges lenne, hogy a lónemesítés körül tett eddigi intézkedé­sek, jelesen a ménállomások fenntartása s a községek által is tartott alkalmas ménlovak mellett a méneseknél már csak azért, nehogy az eszközlésbe vett lónemesítés által a ho­nunkban létező zömök és tartós eredeti lófajok eredetiségükbűi tökéletesen kivetkőztesse­nek, az apróbb eredeti magyar faj, vagy úgynevezett parlagi ménlovak tartása is engedé­lyeztessék s e szerint a lónemesítés a tenyésztés hátránya nélkül eszközöltessék. XXXI. Szőlőművelés, erdészet és erdőkezelés községünkben nincsen. XXXII. A község általános figyelmét igénybe vett kiadások, jelesen: 1. A templom és plébánia kijavítása a méltóságos uradalom mint pártfogó által gyako­roltatik, a kézi munkát azonban a Lak község teljesíti. 2. Nagyon tisztelendő plébános úr párbeli gabonailletménye a hívektől szedetik be, ap­rólékos járulékai azonban a községi pénztár által fedeztetnek. 3. A mezőcsőszök bérilletménye a földesgazdáktól az elöljáróság közbejöttével maguk a csőszök által szedetik be. 4. A pásztorok bére szinte az elöljáróság közbejöttével a jószág tulajdonosaitól a pásztorok által szedetik be. 5. A vallási és iskolai célokra kellő évi kiadások, mely a folyó évi helybenhagyást nyert költségtervezet szerint 395 Ft 51 kr-t tesz, szintén helybehagyást nyert, kivetés útján szedetik be a lakosoktól, és a község által számadásilag kezeltetik. 6. Az iskolaépítés és -javítás, úgy az épületbiztosítás a községi pénztárból fedeztetik a XX. pont alatt felvett 1859/60. évre helybehagyást nyert költségtervezet szerint, végre 7. A község mint testület által közigazgatási célokra teendő kiadások szerint a XX. pont alatt felvett 1859/60. évre helybehagyást nyert költségtervezet szerint a fentebb érin­tett új iskolaépítés költségeinek, 5000 Ft-nak beleszámításával együtt 8004 Ft 9 kr-ra rúg, s a községi pénztár által fedeztetik számadási felelősség terhe alatt. XXXIII. Katonaállítás a legközelebb múlt 1859. évi újoncozás alkalmával. Katonakötelezettek száma Tárgyalás útján felmentetett BesorozJa­tott Az 1838. évben szülött I. korosztályból 16 1 3 Az 1837. évben szülött II. korosztályból 5 1 — Az 1836. évben szülött III. korosztályból 11 1 — Az 1835. évben szülött IV. korosztályból 13 1 — Együtt: 45 [4] [3] Kiváltottak nincsenek. 214

Next

/
Thumbnails
Contents