Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 1. Abony mezőváros
1. ABONY mezőváros [Ceglédi járás] 1. A város népessége vallásfelekezetek szerint a katonaság kivételével: római katolikus 7223, ágostai hitvallású 92, helvét hitvallású 1331, izraelita 17 957, összesen 9603. Ezen kívül a városban lakó idegenek száma 1304. Mindösszesen 10 907, az 1857. évi népesösszeírás szerint. Ez időtől fogva 1860. évig a szaporodás 297, eszerint tehát a legközelebbi népszámlálásig, azaz 1863. évig a lakosság száma mintegy 11 700-ra tehető. II. Közegészségi állapot. Az ez évben uralgó kórnemek: váltóláz, hurutláz és fájdalmas görcsös hasmenések, különösen a lefolyt június hóban. Június hó végéig született 51 lélek, meghalt 31. Szaporodás 20. A lakosok számához aránylag meghalt minden 341., átalán véve tehát eddig az egészségi állapot inkább kedvező volt. Az időjárás e hó elején forró meleg, végén hideg széllel vegyes esős vala, innen magyarázhatók a mutatkozó Cholenna 18-forma kórok. III. A termés minősége, a) Őszi vetés: középnél jobb. b) Tavaszi vetések: középszerűek, c) Kapás vetemények: igen jók. e) Dohányültetvények szép sikerrel biztatnak, átaljában a folyó évi termés a jobbak közé tartozik. Abony város lakosai csupán gazdászattal foglalkozván, kereskedése is csak ennek terményeivel űzetik, s miután e cikkeinek kelendősége pár év olta megcsökkent, ennélfogva mind kereskedése, mind pedig mezei gazdászata úgyszólván pang. IV. 1. Személy- és vagyonbátorság: a) Lopási eset fordult elő a folyó évben 14 b) Betörési eset fordult elő a folyó évben 5 c) Kocsmai verekedés folytáni vérengzés 4 d) Öngyilkossági eset 2 e) Rablás és gyilkosság semmi. 2. Lopási és betörési esetek elleni intézkedés: a) Az éjjeli őrök fölállítása, b) a közőröknek a városi hadnagyokkali őrjárata, c) a helybeli cs. kir. csendőrség. 3. Gyulladások s ezek elleni intézkedés. Gyulladás a folyó évben ez ideig 3 volt. E szerencsétlenség lehető meggátlása tekintetéből a lakosság templomok előtt — a legnagyobb óvatosságra — gyakran intetik. 1859. évben közköltségen a város főbb pontjain 6, közöttük egy szivárványos közkút építtetett. 2 nagy és 8 kézi fecskendő a szükséges dézsákkal, lajtokkal, vödrökkel, csáklyákkal, létrákkal, s ezek kezelésére tizedenként fölállított egyénekkel mindig rendelkezés alatt áll, valamint a római katolikus [templom]toronyban éjjel-nappal egy őr vigyáz. 4. Az építészeti fölügyelet. Az erre kinevezett 7 tagból álló rendezőbizottmány által gyakoroltatik. A korszakban, így a közölt szövegekben is, a „zsidó" és az „izraelita" fogalmak használata nem volt következetes. A zsidóknak a polgári és politikai jogegyenlőséget az 1867:XVII. te, az ún. emancipációs törvény biztosította, az 1895:XLII. te. az izraelita vallást bevett vallásnak nyilvánította. Kolera. 19
