Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)

TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 23. Kiskőrös mezőváros

tetett, melyen amint itt ki van nyomatva, látszik egy szarvas, nyíllal keresztüllőve, melynek az a jele, hogy akkor Kiskőrösön oly erdők valának, melyekben őzek és szarvasok tartózkodtak. Alatta kitetszik két oldalról két fa, mely a földesuraságnak szűcsi és tabdi kőrösfa erdejét tükrözi, közepén pedig a két fa közt van egy méhkas kimetszve, mi annyit teszeri, hogy az időben a lakosok méhtenyésztéssel foglalkoztak, amint már akkor 20 rhénus forintot méhdézsmául fizettek is. A fentebbi kason ki van vágva 6[-os] szám, mely annyit jelent, hogy a kiskőrösiek eleitől fogva a földesuraságtól hat pusztát úgy, mint Szűcsi, Tabdi, Csengőd, Kaskantyú, Kisbócsa és Tázlárt bírtak haszonbérbe, mely haszonbérek általok közel száz évekig folytattatván, 1807/8-ban 36 000 forintokat fizettek bér fejében. Úrbéri szolgálatokat 1718-tól 1818-ig soha természetben, Nagy János haszonbérlő 3 évi idejét kivéve, nem tettek, úrbéri robotozást egyátaljába gyűlöltek, mely ösztöntől vezéreltetve 1842. évben Szarvas, Szentes példájára magát e község a földesuraságtól úrbéri szolgálatok s adózásoktóli örökös megváltásra komolyan elhatározván, 1844., 1845. és 1846. években a váci és kalocsai káptalanokban s más több helyeken felkölcsönzött 50 000 pengőforint erejéig a város egyharmad részében, a városi elöljáróság s Raksányi József jegyzőnek és Saffári József uradalmi felügyelőnek nyilvános tanácsa dacára 24 egész úrbéri telek és 356 házas zsellér megváltása eszközöltetett. Minek azon szomorú eredménye lett, miszerint az említett megváltott jobbágyság két évig tartott örömteljesen nem robotozás élvezete mellett 1848. évben megszüntetett úrbérnek országos eseményei miatt, egyéb különbféle költségeket ide nem számítva, 100 000 ausztriai forintnyi károsodást szenvedve, 20 000 ausztriai forintokkal most is adós, ezen felül pedig az országos úrbéri földkármentesítési adópótlékot viselni köteles. A város kétharmad résznyi lakossága pedig alkotott társulatonkint úrbéri váltság ellenére, az elöljáróság s a fentnevezett urak üdvös tanácsát felkarolva, a földbirtok s puszták szerzéséhez fogván, 1846. évben Kiskőrös város neve alatt Középkaskantyúi puszta 40 ezer pengőforintba 32 évi zálogba kivétetett, 1855-ikben pedig 65 ezer pengőforintokban örökké tétetett. Cebei [Czebe] pusztának 4/8-ad részét tévő 3 ezer holdnyi birtok 74 ezer, ugyancsak cebei pusztának 1/8 résznyi 30 000, alsókaskantyúi puszta Sárkány József és János urak által 70 000 pengőforint, Gombár János s társai neve alatt kisbócsai [Kis Bocsa] pusztának 1/6 része 8000 ausztriai forintokért örökösen szereztetett meg, s kivéve a Soos János féle középsőkaskantyúi társulatot, mely még e részben körülbelöl 36 000 ausztriai forintnyi szenvedő adóssággal terheltetik. Egyéb földszerzési árak tökéletesen a szerzők önerejekből ki vágynak fizetve. Jelenleg Kiskőrös mezővárosának határa, az úrbéri illetőségen túl való uradalmi kiskőrösi földbirtokot és a szerzett pusztákat ideértve, e következően mutattatik ki, úgymint: 1. Kiskőrös mezőváros határa tészen öszvesen 12 426 hold 609 D öl 2. Szűcsi pusztabeli 7-ed dézsmaszőlők kiterjedése 746 hold 589 a öl 3. Okolicsányi féle tabdi 7-ed dézsmaszőlők 425 hold 508 D öl 4. Radvanszky féle tabdi 7-ed dézsmaszőlők 180 hold — 5. Cebei gróf Teleki Sofia örökösei féle 7-ed dézsmaszőlők 192 hold 600 a öl 6. Cebei 5/8 rész puszta birtok 3 708 hold — 7. Középkaskantyúi puszta birtokrész 1 850 hold — 8. Alsókaskantyúi pusztabeli birtokrész 1 850hold — 198