Horváth M. Ferenc - Szabó Attila: Pest–Solt–megye 1860. évi település–statisztikai leírása - Pest Megye Múltjából 9. (Budapest, 2000)
TELEPÜLÉS-LEÍRÁSOK - 22. Kisharta község
XXXIX. Régi romok s históriai nevezetességek e községben nincsenek. A község megszállási szerződése alább / alatt, és egy az uraság által kiadott községi rendszabály •//• alatt mint különösségek ide másoltatnak. •/• [alatt ide másolt megszállási szerződés szövege.] 154 Ich Endesunterschriebener bin mit denen aus dem Reich angekommenen Leuten, welchen ich einen Landgut Harta ein Dorf darauf anzubauen, an bei auch Szüle und Olle zu benutzen übergeben, auf nachfolgende Conditionen übereinkommen. 1. Wird denenselben erlaubt ein Bethaus aufzubauen und nach ihrer Religion einen Prediger zuberufen und anzunehmen. 2. Die Freyheit werden sie von vorigen Georgen Tag an, auf 4 ganze Jahre genießen, dennoch aber dabei alle Jahre zehn Thaler bezahlen. 3. Das Schänkhaus werden sie ein halbes Jahr haben, dabey aber in dem HerrschaftWirtshaus wird durch ganzes Jahr bleiben. 4. Ein jeder Bauer, der seinen eigenen Pflug hat mit 4 oder 6 Ochsen, bezahlt das ganze Jahr 6 rheinische Gulden, der aber nur einen halben Pflug hat, nähmlich nur zwei Ochsen oder zwei Pferde hat, bezahlt nur den halben Theil; wer gar keine Ochsen oder Pferde hat, hat aber dabey sein eigen Haus, bezahlt ebenfals 3 rheinische Gulden, der gar kein Haus noch Vieh hat, der bezahlt einen Thaler. 5. Ein jeder mit seinem Pflug muß im Herbst 3 Tag(e), im Frühling aber einen Tag akkern, oder einen jeden Tag einen halben Thaler bezahlen. 6. Ein jeder, der sein Haus hat, gibt des Jahres ein paar Hünen und ein Pfund Butter. 7. Der sein eigen Haus hat, soll einen Tag mähen und das verfertigen. A megszállási szerződés magyar nyelvű fordítása. „Én, alulírott, azokkal a birodalomból érkezett emberekkel, akik a Harta nevű birtokomon egy falut építenek, egyúttal átadom használatra nekik Szüle és Olle [! pusztákat], a következő feltételekkel egyezséget kötök. 1. Megengedem nekik, hogy felépítsenek egy imaházat és vallásuknak megfelelő lelkészt hívjanak ide és vegyenek fel. 2. Az elmúlt év Szent György napjától számított 4 egész éven át szabadságot élveznek, de minden évben tartoznak 10 tallért fizetni. 3. A bormérést fél éven át gyakorolhatják, de emellett az urasági kocsma egész éven át működik. 4. Minden jobbágy, akinek saját ekéje van 4 vagy ökörrel, egész évre 6 rajnai guldent fizet, de akinek csak fél ekéje van, vagyis csak két ökre vagy két lova, ennek a fele részét fizeti; akinek nincs se ökre, se lova, de van saját háza, 3 guldent fizet, akinek se háza, se állata nincs, egy tallért fizet. 5. Mindenki, aki ekével bír, ősszel 3 napot, de tavasszal csak egy napot köteles szántani, vagy minden napért fél tallért fizessen. 6. Mindenki, akinek háza van, évente ad egy pár tyúkot és egy font vajat. 7. Akinek saját háza van, egy napot kaszálnia és begyüjtenie kell. 8. Akinek nincs állata és csak kézi munkát végez, kaszálás helyett évente 4 napon át más munkát kell végeznie. 9. A gabonát kötelesek learatni, de részüket fáradságukért a környéken kialakult szokásnak megfelelően kapják meg. 10. Kötelesek minden nyomtatásból a kilencedik részt a földesúrnak adni, és (amennyiben ez szükséges) ezt Dabig szállítani. 11. A makkot, mogyorót és más gyümölcsöt termő fákat 12 forint büntetés terhe mellett tilos leszedni, vagy eladni, vagy valaki másnak elajándékozni. 12. Éppúgy tilos az erdő közepén levő kis tavat használni, ami az uraság kezén marad, de mást használni szabad. 13. Egy vágóhíd használata megengedett, de az eszközök az uraságé maradnak. Kelt Pécelen, 1724. március 9-én. Ráday Pál s. k." 191
